A Jó Pásztor, 1947. augusztus (26. évfolyam, 31-34. szám)
1947-08-15 / 33. szám
AUGUST 15, 1947 A JÓ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD PAGE 7 OLDAL A Szerkesztő üzeni Több olvasónk beirt a múlt hetekben, kérdezve bennünket arról, hogyan járjanak el old age, vagyis öregkori segélyügyben. A kérdésekből megállapítható, hogy a legtöbb olvasó nincsen teljesen tisztában ezzel a dologgal. Azt kell szem előtt tartani, hogy kétféle öregkori segélyről van szó. Az egyik az úgynevezett Social Security, (Old Age) ami azt jelenti, hogy ezt csakis azoknak adják, akiknek a keresetükből levonnak. A másik az öregkori segély, amit a külömböző államok és a városok adnak csak tehetetlen öregjeik számára. Az első a Social Security, azoknak jár, akik 1937 óta bizonyos időt munkában töltöttek évente és akiknek a fizetéséből erre 1 percentet levontak. Nem lehet erre a kérdésre jó választ adni még olyanoknak sem, akik ide beirnak, mert mindenkinek a személyi körülményeitől függ, hogy ezt a segélyt kapja. Csakis a körzetébe eső Social Security Board in/ tézheti el mindenki dolgát. Ezt a hivatalt a legkönnyebb WILLIAM B. PECSOK ÜGYVÉD ÉS JOGTANÁCSOS Csak előzetes bejelentésre fogad Tel. MAin 4444, este CEdar 0845 Fidelity Bldg. — 1940 E. Gth St. Cleveland 14, Ohio BERKMANS “CAKE BOX” Azelőtt a Nadich Sütöde Európai sütésü tészták 3932 Lorain Ave. WO. 7846 S. K. Berkman, tulajdonos megtalálni, ha felmegy a postahivatalba és azt kérdezi, hogy hol van a Social Security Board. Nagyon gyakran mindjárt a postahivatal épületében fogja találni. Egy pár dologra szükség van ott, a Social Security kártyára legelsőnek. Aztán kérdezni fogják, hány éves, hol dolgogott (ha nem is emlékezne mindenre, ők majd megtalálják úgyis) és a többi. Mindenki bátran mehet ide, mert ők nagyon udvariasak, tudják, hogy idős emberekkel van dolguk és olyanokat válogattak ezekbe az állásokba, akik az idős embereknek megadják a tiszteletet, csak aztán mi is udvariasan viselkedjünk velük. Ha nem tud angolul, vigyen magával valakit, aki tud. Ezt a biztosítást csak olyanok kaphatják, akik elérték, vagy túlhaladták 65-ik életkorukat. A feleség után is jár segély, nemkülönben kiskorú gyermekek után is. A másik öregkori segélyt rendszerint a városok, vagy a külömböző álamok adják, olyanok, akik Social Security segélyt nem kaphatnak és akik vagyontalanok. Akik ilyen segélyt szeretnének, menjenek vagy a City Hallba, vagy a County Hallba és keressék a Welfare Departmentet. Ismételjük: mindenkinek a személyi viszonyaitól függ, hogy mennyi és milyen segélyt kaphat és ha ide beirnak is, ennél többet nem mondhatunk, mert ezt ott kell elintézni, abhan a körzetben, ahol a segélyt vagy nyugdijat felvenni akaró személy lakik. A lőcs« R E G E N Y Irta: Jókai Mór Foliór Asszony NEM JÓ A DOLOGTALANSÁG Azután sorba ment a kurucz WOMEN 3S-52 YEARS OLD-DO YOU SUFFER THESE TUNNV FEEUNGS? due to this functional ‘middle-age’ cause? If you’re in your “40’s” and this functional ‘middle-age’ period peculiar to women is causing you to suffer from hot flashes, nervous irritability and weak, tired, highstrung feelings—then do try Lydia E.Pinkham’s Vegetable Compound to relieve such symptoms. This great medicine is famous for this! Taken regularly — Pinkham’s Compound helps build up resistance against such ‘middle-age’ distress. Thousands have reported benefit! It’s also a grand stomachic tonic. Worth trying. oß/dfa £*(pMtÁfuWHb compound I tiszteken, valamennyivel üdvözj letet váltott, mig Andrássyhoz í ért, annak is megszorongatta a kezét, két marokra fogva, mintha össze akarná ropogtatni; a mig pedig Andrássy széles, izmos tenyerével sehogy sem megy; végtére pedig nyakába kalimpált Fabriczius bírónak: “hát hogy vagy öreg ház-” s szeleburdiságával még a hiuzprémes bírói kalpagot is leveri a fejéről, a mi aztán arra szolgál neki, hogy a mint meglátja Fabriczius homlokán az orvosi kínzás véres foltjait, azokat egyenkint megcsókolja: “óh ezt a te okos fejedet! Azok a bolond mazurok! Csokhogy kiszabadultál a körmük közül!” Dehogy veszi észre, hogy itt törvényszék van; azt meg éppenséggel nem is sejti, hogy ez az ő két kedves barátja most éppen közel van ahhoz, hogy kardot rántson s egymást öszszekaszabolja. Fabriczius nyerte vissza leghamarább a kontenántiáját. Leültető Czeldert a saját el nöki székébe, a mit félre húzott az asztaltól; azt hitte, el van fáradva, bizonyosan szökve szaladt el az ellenség táborából. — Oh köszönöm, nem fáradtam el, tiltakozók a leültetés ellen Czelder Orbán. Hiszen hintón jöttem idáig. A Löffelholtz hintóján. Ecce ni! Elfeledtem borravalót adni a kocsisnak, meg a két csatlósnak! S addig nem nyugodott, mig a tarsolyából elő nem kutatott három oroszlántallért. — Szaladj, fiam, frissen. Vidd ki! Add át neki! Kiáltá a háta mögött álló alaknak. Az pedig a hóhér volt, Izachár mester. (37-IK FOLYTATÁS) De hát tudta is azt Czelder, hogy az a hóhér, s ha tudta volna, se bánta volna! Mit lóg ottan? Annak pedig menni kellett a három tallérral, mert olyat ütött a hátára a tenyerével, hogy előre lódult bele. A megajándékozottak szépen meg lehettek ijedve az ajándékozótól. — Mi azt hittük, ott tartanak fogságban. Szól a biró a tárgy érdeméhez közelítve. — Ah! Mit gondolsz? A parlamentaire-t! — Mert a tiszt megszökött, i — De Löffelholtz tábornok parolája nem szökött meg. | — Én már tudok olyan esetet, a hol a császári tábornok a ku;rucz parlamentair-t lánczra verette. — De az nem Löffelholtz volt. Az kivétel. — Hát Blumevitz? A ki tiszt! A ki megszökik tőlünk, a becsületszavát hátrahagyva. — Hallod-e öregem; magam is megszöktem volna hasonló körülmények között. — Miféle körülmények között? — Hja! Nagyon czifra história ez: magától Bluemvitztől hallottam: nekem is elbeszélte. S igazat mondott, mert úgy történt. A puskaporos torony csakugyan felrobbant. — Micsoda? kérdé a biró, nem fogva fel az «pszmejárását Czelderriek. * Az meg hevenyében arra vette, hogy a biró nem tud erről még. — Hát nem tudod? — Dehogy nem tudom! hogy a lőportorony légbe repült. Ámbár nekem nem jött azt bejelenteni Rplleville colonell lovag. — Hát ez igy történt, hall-Nyomtatványát A Jó Pásztor elkészíti OLVASÓINK ÉS EGYLETI VEZETŐINK FIGYELMÉBE Értesítjük olvasóinkat és egyleteink vezetőit, hogy a közelmúlt napokban A Jó Pásztor műhelyét kibővítettük. Uj gyorsnyomó gépet állítottunk be a már meglevő gépezet kiegészítésére és Uj Betűket is szereztünk be a már meglévők mellé. Azonfelül az óhazában tanult és Amerikában is több, mint tiz évi gyakorlattal biró Nyomdászt alkalmaztunk, aki úgy magyarul, mint angolul perfekt munkát tud kiadni. A nyomó gépek mellé pedig Amerikában tanult és hosszú évek gyakorlatával biró Gépmestert alkalmaztunk. Ezeket hozzáadva az eddigi felszereléshez és személyzethez, most már A Jó Pásztor nyomdája képes felvenni a versenyt, sőt némelyeket túl is tud haladni mindenféle nyomdai munkák szakszerű elkészítésében a legszebb és legfinomabb kivitelben. A most kiegészített gépezeteink segítségével a vállalt munkákat gyorsan tudjuk előállítani és szállítani Amerika bármely részébe. Szépen, gyorsan és a lehető legalacsonyabb áron nyomtatunk: Jubileumi könyveket, Alapszabály-könyvecskéket Egyleti Tagsági könyveket vagy kártyákat ★ Ima- és énekes könyveket ★ Levélpapírokat és borítékokat üzletek, egyletek és magánosok részére ★ Bankett jegyeket, Belépőjegyeket ★ Számlákat ★ Felszólításokat — levélben vagy levelezőlapon ★ Körleveleket ★ Meghivó leveleket, kártyákat és plakátokat. ★ Bármit amit nyomtatni óhajt Árajánlatot postafordultával küldünk Előfizetőinket arra kérjük, segítsék szeretett lapjukat azáltal, hogy ha valami nyomtatni valójuk van, küldjék be A Jó Pásztorhoz árajánlat céljából. Még nagyobb segítség az, hogy az egyletek gyűlésein nyomtatványok készítéséről van szó, követeljék, hogy A Jó Pásztornak is adjanak alkalmat arra, hogy árajánlatot nyújtson be. Biztosítunk mindenkit, hogy éppen olyan szépen, jól és gyorsan el tudunk végezni minden nyomdai munkát, mint bárki más és semmi esetre sem lesz drágább, hanem, lehetőleg, olcsóbb. Más nyomdák nem arra alapítottak, hogy a magyarság tartsa el őket. Megélnek a környékükön lévő rendelőktől. De A Jó Pásztor az amerikai magyarságot kiszolgáló lap. Eddig nem is nagyon törődött nyomtatványokkal, mert fenn tudta tartani magát az előfizetésekből. Ma már azonban az előfizetési árat eddig is olyan magasra kellett emelni, hogy többet azt nem lehet tenni. Ha tennénk, fennmaradását veszélyeztetnénk, mert sokan kimaradnának. Utána kellett néznünk, hogy A Jó Pásztor fennálláséi biztosítsuk. Ezt pedig csak a fent felsorolt újítások bevezetésével lehet elérni. Mindenki segítse tehát A Jó Pásztor fennállását biztosítani, aki ezt a jó magyar lapot szereti, azáltal, hogy — egyrészt fizessen elő idejében és szerezzen uj előfizetőkét — másrészt, ahol csak teheti, nyomtatványait és egyleteik nyomtatványait A Jó Pásztor nyomdájában csináltassa. Segítsen A Jó Pásztor fennállása érdekében gassatok csak! A groszscherfeldi torony kazamatájában volt a gianáttöltő laboratórium. Ehhez a munkához mi az elfogott tirol pattantyúsokat használtuk. Tudjátok, hogy a tirolok mind bigott pápisták. Szénaevők! No hát! Blumevitznek meg éppen a groszscherfeldi torony emeletén volt a szobája. Kisz ti Hand! Tegnap, nem tegnapelőtt (azt se tudom már, melyik volt az egyik nap, melyik a másik? három éjjel összeragadt, egyiken se hunytam le a szememet) denique azon a tegnapelőttön, a melyiken Blumevitz kereket oldott, történt az, hogy egy öszszegyürt czédulát talál az ablakon, a mibe kövecseket takartak és úgy dobták oda fel. De még mielőt megszökött volna, akkor találta. Ebből azt olvassa, hogy egyike a tiroli foglyoknak valamelyik éjjel, a mikor a sor éppen ő rá fog kerülni, hogy a gránátot töltse, fanatikus önfeláldozással magát és az egész puskaporos maga-zint a levegőbe fogja röpíteni. No, köszönöm szépen! Az ilyen biztatásra magam is azt tettem volna, a mit Blumevitz tett, hogy megköszönöm a szállást hollandus mó^ra, s nem várom be, hogy Illés próféta szekerén vigyenek fel a mennyországba. És hát igaz let. A groszscherfeldi tornyot csakugyan légberöpitette ma vagy tegnap, vagy mikor, a fanatikus pápista tiroli fogoly. _A meglepetés mozgása volt észlelhető a törvényszéken. E szerint Belleville lovag attól a vádtól felszabadult volna, hogy ő vetteté fel árulásból a lőporraktárt. Csak. Fabriczius nem tágított. — De hát az hogyan történhetett meg, hogy a császári hadsereg csapatjai rögtön itt termettek, a felrobbanás utáni momentumban s lábtókkal, pontonokkal jöttek, éjjeli rohamra a város ellen, holott még a fegyverszünet tartott. — Hát azt is majd elmondom, kedves öregem; hanem előbb hadd kezdjem az elején. Hadd referáljak arról a küldetésről, a mivel meg lettem bízva. Ez az első. Aztán jön a többi. Tehát én tegnapelőtt, vagy mikor, igen! Sylvester napján vala. Tudja kegyelmes uram (Andrássyhoz fordulva a szónál), mikor a szép istenasszonyt a templomba kisértük, Blumevitz is velünk volt! Hát én akkor mindjárt kocsira ültem s áthajtottam Löffelholtz főhadiszállására. a kezembe adott alkupontokkal. A császári plenipotentiarus igen szivesen fogadott. S mindjárt hozákezdett a pontozatok tárgyalásához. Disputáltunk jobbra-balra; ő végre is minden pontra azt mondta, hogy “no majd meglássuk! nem veszünk rajta öszsze.” Olyan engedelmes volt, mint a vaj, kenyérre lehetett volna kenni. Némely ponton éppen csak keresztül futott, a miben pedig azt hittem, hogy legjobban meg fog akadni, mint például azon, hogy a császári seregbe átlépni kívánó kurucz tisztek egy ranggal magasabb fokú tisztséget nyerjenek, mint itt viseltek: csak úgy morgott rá, hogy “hűm, ühüm, ühüm.” (Hogy pödörgette egyszerre tizenkét “ülnök” a bajusza hegyét!) (Folytatása következik) A legtöbb ember semmi másat nem szokik meg olyan gyorsan és alaposan, mint azt, hogy ne dolgozzék. Komiszabb hazugot nem ismerek annál, mint aki azt állitja, hogy szeret dolgozni. A legszorgalmasabb ember is csak immel-ámmal nyúl a munkához, mikor — muszáj. De amikor csak teheti, messzire elkerüli és pihenőt ad magának. Az emberi természetben van az, hogy mások parancsával szemben mindig tiltakozzék. Ezt a tiltakozást érzem a Min-Feliéllen olvassa el a 7-ik oldalon a Jó Pásztor nyomdájának hirdetését! denható legelső parancsával szemben, amely azt mondta: — Arcod verejtékével keresd mindennapi kenyeredet. [ Ha azt mondta volna, hogy kerülje az ember a munkát, a mi nehéz természetünk talán még álmában is azzal vesződnék. Különben is az egész munka szokás dolga. Mikor a nagy háborúk idejét éltük és Amerikában minden ember dolgozott, apránként belejöttünk akárcsak a kis kutya farkának kergetésébe. De mikor a harmincas években keresve se találtunk munkát, akkor úgy beleszoktunk a tétlenségbe, hogy még pénzért se akartunk dolgozni. Jellemző példát mondott nekem erről néhai Kováchy Gyurka barátom, aki hasztalan nőtt fel, hasztalan alapított családot, hasztalan lett az egyik nagy clevelandi bank fiókjának igazgatója, nem lett belőle György. A közszeretet holta napjáig Gyurkának hívta. Ravatala felett nagy tiszteletű Dr. Ujlaky Ferenc tartott búcsúztató beszédet. Soha annál szebbet, tartalmasabbat nem hallottam. És csak utólag ébredtem reá, hogy Ujlaky még akkor is Gyurka felől beszélt és nem Györgyről. A harmincas évek elején elment egyszer Kováchy Gyurka a közadakozásból fentartott magyar népkonyhára, végignézett az ott tanyázó emberek között, majd megszólította az egyiket: — Halja, földi! Ki kellene ásni két rózsabokrot kertemben és más helyre ültetni azt. Ha megcsinálná, nem sajnálnék egy dollárt a fáradságáért. Irtózatos nagy pénz volt az azokban a szűkös időkben. A jámbor magyar azonban csak ránézett Gyurkára és vontatott lassúsággal kérdezte: — Micsodás rózsabokrok azok? — Ejnye no, — csóválta fejét Kováchy Gyurka, — hogy micsodásak? Harmadéves oltványok. A munkára hivott atyafi fejét rázta a szóra és közömbösen mondotta^ — Harmadéves rózsatőnek mélyre megy a gyökere. Gyurka barátom erősen biztatgatta: — Két rózsatő kiásásához elég egy negyedóra. Egy tallérért nem nagy munka. A népkonyha tétlen magyarja gyanakodva kérdezte. — Mikor kéne az a munka? — Mikor? Hát most mindjárt. Az érdemes magyar, aki immár több, mint két éve leste a sült galambot, a munka-alkalmat, amely most véletlenül repült szája felé, fejét rázta: — Akkor nem megyek! Akkor keressen Gyurka ur más bolondot egy dollárért. Tiz perc hijján déli tizenkét óra. Ha most elmegyek, lekésék az ingyen ebédről. Mikor ezt nekem Gyurka barátom elmesélte, azt mondtam nekinevetve, hogy annak a jámbor magyarnak igaza volt. Eszembe jutót róla, hogy az egyik utcasarkon esztendőkön keresztül állott egy koldus és folytonosan köhögött. Elfulladt a nagy erőlködéstől, elkékülő arcai nyújtogatta kezét az irgalom után. mikor egyszer hozzálépett egy orvos barátom, Dr. Gáldonyi Miklós, igen áldott lelkű ember és jóságos lélekkel mondotta neki: — Nézze, tisztelt barátom, én orvos vagyok. Látom, hogy milyen borzasztóan kínlódik ezzel a nehéz köhögéssel. Itt van a rendelőm cime, keressen fel ma délután és én majd ingyen gyógyítom ki ebből az átkozott köhögésből. A nagylelkű ajánlat hallatára a koldus hevesen tiltakozott: — No, még csak éppen az hiányzik nekem, hogy meggyógyítson az ur. Hiszen én húsz év óta éppen ebből a köhögésből élek. Nincs az életnek annál nagyobb gyönyörűsége, mint az, mikor az ember lustálkodhatik. Ez az örvendetes állapot azonban csak ritka ember osztályrésze. Külső erőszak vagy belső kényszer azonban legtöbbünket arra késztet, hogy munkában törjük állandóan magunkat. Hej pedig a törökök bölcsessége rég megmondta: — Jobb állni, mint járni; jobb ülni, mint állni; jobb feküdni, mint ülni; jobb aludni, mint feküdni; jobb meghalni, mint aludni. Erre a legutolsóra azonban saját jószántából senki nem vállalkozik közülünk. Az elárvult magyar honban furcsa törvényt hoztak egyszer a képviselő urak. Elrendelték, hogy a cselédkönyvbe nem szabad rosszat Írni az alkalmazott felől, azaz nem szabad útját állam annak, hogy más munkát kaphasson. Ha enyves kezű volt a cselédleány, ha durva, ha veszekedő, arról tilos volt említést tenni a cselédkönyvben, így történt azután, hogy egy jóravaló magyar asszonynak, aki rettenetesen haragudott cselédjére, nagy fejfájást okozott az, hogyan mondhatná meg a leány felől az igazságot úgy, hogy mégse Írjon rosszat a könyvbe. Addig törte fejét, amíg végül ezt a bizonyítványt állította ki a leány részére: Magaviseleté: jó. Szorgalma: jobb. Étvágya: a legjobb. Egészségesen távozott tőlem. Hála Istennek! Aki ebből a bizonyítványból nem értett, azt nem tarthatta okos koponyának MOKÁNY BERCI. Gondoljon a közelgő télre! Furnace tisztítás javítás, ujracementezés Uj és használt furnacek, alkatrészek Lorain Home Service 5118 Lorain Ave. AT. 8905 HÁZI ÉS AUTÓ RÁDIÓK árusítása és javítása Hangszóró kocsik és “Public Address” szisztémák minden alkalomra 25 évi gyakorlat Elec-Tel Radio Co. 2621 West 25th St. SU. 0985 Nyitva reggel 9-től este 7-ig
