A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-03-05 / 143. szám
12 A HÍD TUDOMÁNY 2004. MÁRCIUS 5. Röviden A FÁRAÓK KINCSEI AZ INTERNETEN Március 2. Az egyiptomi kormány és az IBM között létrejött "Örök Egyiptom" nevet viselő együttműködésnek köszönhetően interneten (www.ttemalegypt.org) az egész világ számára hozzáférhetővé válnak az egyiptomi történelem 7000 évének emlékei.Tgyiptom kulturális öröksége fontos lépést tett a virtuális világ felé" - nyilatkozta Farouk Hosni, egyiptomi kulturális miniszter. "A projekt segítségével egész Egyiptom egyetlen múzeummá válik, amelyet egyéni látogatók vagy' a globális nézőközönség egyaránt megtekinthetnek." Az Örök Egyiptom projekt interaktív multimédiás élménnyé ötvözi Egyiptom történetének legfontosabb helyszíneit, műkincseit, személyeit és történeteit. A projekt eddig eltelt három évének eredményeképp az egyiptomi kultúra és civilizáció hét évezredét egybeszövő multimédiás animációk, 360 fokos képek, a fontosabb helyszíneket ábrázoló panorámaképek, virtuális környezetek, háromdimenziós felvételek, élő webkamerás fotók és ősi műkincsek ezreit bemutató nagyfelbontású képek készültek. ÚJRA SOKBA KERÜLNEK ' A DOMAINNEVEK Március 1. A .com-ra végződő domainnevek iránti, több mint három évig tartó gyér érdeklődés és kereslet után újra tekintélyes árakra számíthatnak, akik mostanában vásárolnak domainnevet, írja a New York Times. A lap a Domain Name Journal adataira hivatkozva közli, hogy az olyan domainek, mint a Truck.com vagy Beef.com jelenleg százezer dolláros áron vásárolhatók meg, míg például a Men.com társkeresőoldal vagy a pornográf tartalmakat árusító Whitehouse.com domain ára dollármilliós nagyságrendekre rúg. A webcímek ára a viszonteladási piacon jelenleg átlagosan 24 ezer dollárt tesz ki, amely összeg duplája a 2003 utolsó negyedévinek. Újabb féléves halasztás AZ ŰRREPÜLŐGÉPEKNEK Március 1. Mint ismeretes, a Columbia tragédiája földre kényszerítette az űrrepülőgép flotta megmaradt három gépét is (Discovery Atlantis, Endeavour). A mindenre kiterjedő vizsgálat után a NASA jelentős átalakítást hajt végre a gépeken és a repülési terveken, és úgy tűnik, ez újabb egv évig is eltarthat. Az űrrepülőgép-program igazgatója, Michael Kostelnik csütörtökön bejelentette: a legelső repülés 2005 márciusában vagy áprilisában várható. A legutóbbi tervek még 2004 szeptemlterére tűzték ki az Atlantis startját. Az újabb halasztás legfőbb oka a fő hajtóanyagtartály átalakítása. Megoldást kell találni arra, hogy a start során ne válhassanak le a szigetelés darabjai a tartályról, és ez a vártnál sokkal nehezebbnek bizonyul. Mint emlékezetes, a Columbia tragédiájához vezető eseménysor gyökere a végső vizsgálati jelentés szerint egv ilyen eseményre vezethető vissza: a tartályról levált szigetelésdarab okozta azt a sérülést a szárnyon, ami aztán végzetesnek bizonyult. AZ ELSŐ MAGYAR Naprendszeren kívüli bolygó Február 28. Dr. Jurcsik Johanna, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete tudományos főmunkatársa vezetésével a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudóit Hevesebb viharok várhatóak Amerikában A DZSUNGEL SZAVA Éghajlatváltozásokat, folytatódó heves viharokat okoznak mindkét amerikai kontinensen az Amazonas folyó menti dzsungelek irtása nyomán a levegőbe kerülő égéstermékek - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport által készített jelentés. Március 3. Az égés során keletkező füst felemelkedik a felhők magasságába, ahol akadályozza a vízkiválasztást, miközben a felhők a szokásosnál kövérebbre híznak. A megszokottnál magasabbra tornyosuló felhőkből pedig heves zivatarok hullanak - figyelmeztetett a jelentés, amelyet az Európai Unió kezdeményezésére a németországi Max Planck Intézet atmoszféra-kutató laboratóriuma készített. A csapadék mennyisége tehát kevesebb lesz, ez a kevesebb azonban nem a talajt tápláló, lágyan áztató esők, hanem vad zivatarok, heves felhőszakadások formájában hullik majd alá, és nem csupán az Amazonas menti erdőségek fölött, hanem jóval távolabbi vidékeken, feltehetően az amerikai kontinens egész térségében. A nagy erejű viharok ugyanis a füstöt felnyomják az atmoszféra magasabb rétegeibe, ahonnan könnyebben szétterjedhet a keletkezés helyétől jóval távolabban fekvő területek fölött is. Annak vizsgálatában, hogy a füstrészecskék miként befolyásolják a lehulló csapadék halmazállapotát, a jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársai vettek részt. Speciális repü-Újfajtafehérjét “talált ki” egy mikroorganizmus-telep KREATÍV BAKTÉRIUM Kutatók "nyakon csípték az evolúciót" egy laboratóriumban. Közönséges baktériumok ugyanis olyan célra vetettek be egy fehérjét, amire az normális esetben tökéletesen alkalmatlan. Március 1. A Science hetilapban megjelentetett cikkükben Michigan és Texas egyetemeinek kutatói arról számoltak be, hogy laboratóriumban sikerült olyan körülményeket teremteniük, amelyek között a vizsgák baktériumok korábban ismeretlen diszulfidhidakat hoztak létre. "Ugrás közben csíptük nyakon az evolúciót" - fogalmaz James Bardwell, a Michigan Egyetem molekuláris biológusa. A Texasi Egyetemen kutató George Georgiou a Bardwell által kitenyésztett mutáns baktériumtörzzsel kísérletezett, amely elvesztette a diszulfid-hidak kialakításának képességét. A kérdéses baktériumok esetében ez a hiányosság egyenértékű a pusztulással, mivel a diszulfid-hidak kialakítása, illetve feloldása irányítjá a helyváltoztatásért felelős sejtszervecske, az ostor működését. Georgiou és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogyan reagálnak a baktériumok, amikor azok kimerítették a közvetlen környezetükben lévő táplálékforrásokat. Ebben az esetben a baktériumok előtt két lehetséges út állt: találnak valamilyen más módot a közlekedésre, vagy éhen halnak. A vizsgált egysejtűek az előbbit választották: eg)’ olyan fehérje - a tioredoxin - segítségével hozták létre az'életfontosságú diszulfid-hidakat, amely normális körülmények között éppen azok felszámolásában játszik szerepet. Az új fehérje használata ugyan mesterséges beavatkozás eredménye volt, ám miután akadt olyan baktérium, amely képes volt újra diszulfidkötések létrehozására, az a visszanyert mozgóképesség hatására táplálékhoz jutott, szaporodni kezdett, és utódaira átörökítette a túlélési értékkel bíró mutációt. A kutatók meglepetésére ráadásul kiderült, hogy a módosult fehérje összetétele csupán két százalékban különbözik a fehérje korábban ismert változatától... "A kísérletünkben szereplő baktériumok teljesen eredeti kötéstípust fejlesztettek ki, amely minden bizonnyal jelentős szerepet játszik majd az iparban" - lelkesedtek a kutatók. A baktériumok által feltalált, új típusú diszulfid-kötések ugyanis olyan betegségek okainak megértésében válhatnak kulcsfontosságúvá, mint az Alzheimerkór vagy a cisztikus fibrosis. lőgépeket vezettek keresztül az égő erdők fölötti füsttel telített felhők között. Megállapították, hogy a füstrészecskék a felhőkben található nedvességet mikrocseppekké bontják, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy lehulljanak a földre. Ezeket a parányi részecskéket a levegőmozgás könnyen felhajtja az atmoszféra felső rétegeibe, ahol egymáshoz tapadva, jégdarabokká fagynak, és heves viharok közepette, óriás esőcseppek, vagy jég formájában hullanak le a földre. A vörösbor ujjlenyomata Február 29. A magyar szőlőket a 19. században fíloxérajárvány pusztította el, így a mai szőlő- és IxHtermelés története alig százötven éves. Azóta új, a betegségekkel szemben ellenálló szőlőfajtákat termesztünk, amelyekből sokszor külföldi borászok tapasztalatainak felhasználásával készül a bor. Nem történt ez másként az egri bikavérrel sem. De az egri bikavér mégis magyar bor. Nemcsak azért, mert a szőlő az egri lankákon terem, hanem azért is, mert a bor egri pincékben erjed. Él itt ugyanis egy apró élőlény, amely aktívan részt vesz a borok kialakulásában. Magyar mikrobiológusok az egri pincékből gyűjtik a borélesztő gombákat és gombaspórákat, hogy genetikai ujjlenyomatuk, azaz a kromoszómák I)NS-ének elemzésével azonosítsák az egyes élesztőgomba törzseket. Az egyes begyűjtött élesztőgombák genetikai elemzése alapján ugyanis a különböző borászati üzemekre jellemző, sajátos élesztőgombákat el lehet különíteni egymástól. A borok erjedését főként a pincében jelenlévő borélesztők határozzák meg. A vizsgálat számára kiválasztott törzseket azonos mustba oltják be és az erjesztést is azonos körülmények között végzik. Ahány pince, annyiféle borélesztő. Vagy majdnem annyi. F'z magyarázza, hogy az azonos helyen azonos szőlőből, de különböző pincékből származó borok aromája, illata különbözik egymástól.
