A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-09-12 / 119. szám

IOahíd Kultúra 2003. SZEPTEMBER 12. Röviden Tizenhét részes Tüskevár A Tüskevár című egykori nagysikerű mozi­film, amelyben halhatatlan parasztszí­nészünk, Bánhidi László játszotta a főszere­pet, nevét viseli az a tévésorozat, amelynek el­ső részét szombaton mutatták be, a budapesti mtv-ben. A természetkedvelő gy erekek nagy­­örömére a gazdag élővilágú rétszilasi termé­szetvédelmi területen forgatták a sorozatot, elsősorban Rétmajorban és a környékén. Havel fürdőszobájának titka A prágai vár, a Hradzsin, újabb titkát adta ki. Václav Klaus, az új cseh államfő ugy anis átalakíttatta az elnöki lakosztályt. Ennek so­rán Hável korábbi elnök fürdőszobájának falbontásakor a vár késő gótikus, illetve kora reneszánsz korszakából egy nagy obb falda­rab került elő, több festménnyel. Szakértők szerint azon a helyen és a környékén valaha nagy méretű és gyönyörűen díszített ter­mek álltak, amelyekben többek között I. Ferdinánd király és neje, Jagelló Anna is so­kat tartózkodott. Trombitaparádé Odahaza egyre több kis faluban rendeznek sajátos, érdekes fesztivált, avagy egyszeri al­kalommal megtartott hangversenyt. Vasár­nap Ocsán volt koncert T rombitaparádé cím­mel, a helyi református műemlék templom­ban. Az ország három rangos trobita­­művésze: Bodoczky Gábor, Horváth Vince és Simái Lajos adott hangversenyt, Horváth Teréz orgonaművész közreműködésével. Elhunyt Takács Paula Elhunyt Takács Paula, a Magyar Állami Operaház 90 éves Kossuth-díjas népszerű szopránénekesnője. Temetése szeptember 15-én lesz a Kerepesi úti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint. Erkel összes CD-sorozaton Éliás Tibor operaénekes álma egyharmad részben megvalósulni látszik. A Kolozsvári Állami Magyar Opera ének- és zenekara a szólistákkal együtt megtanulta és elkezdte CD-re venni a Brankovics György című Erkel operát. Éliás célja: legnagyobb zene­költőnk, Erkel Ferenc összes műve eredeti partitúrával jelenjen meg, mivel a pártál­lamban Erkelnek mind a zenéjét, mind a szövegét több zeneműve esetében megrö­vidítették. A TÉKOZLÓ KOLDUS Moldova György- a társadalmi ripirtkötetei­­ről híres író most A tékozló koldus címmel három kötetes riportregényt ír a magyar egészségügyről. Az első kötet A mentők csil­laga címen a napokban már megjelent 50 ezer példányban, miközben egy- irodalmi művet átlag 2-3 ezer példányban adnak ki. Az első napon már utánrendeltek újabb 20 ezer pél­dányt. Moldova, aki a legtöbbször fehér kö­penyben együtt járt a mentősökkel, így nyi­latkozott: “Volt eset, hogy' Budapesten egész nap csak két mentőkocsi működött, de ellát­ták a munkát, mert hajtottak, mint az állatok. Karácsony estéjén nem volt annyi idejük, hogy egyenek valamit. A mentőközpontban ajándékba kapott egy-egy zacskó szaloncuk­rot ették. Nekem is jutott belőle három szem. Most már tudom: a mentők meg tudnának dönteni bármib en államrendszert.” Földessy Dénes Bácska azonban az utóbbi években Amerikának is adott egy nagyságot, sőt, ha a zene mai világméretű gyors elterjedésé­vel számolunk, akkor az egész világnak ad­ta Lévai Szilvesztert. O a Flashdance zene­szerzője, aki Ely Robin, fly című dalával el­nyerte a tekintélyes Grammy-díjat. Több világsláger muzsikájának alkotója, de leg­híresebb szerzeménye a Flashdance, va­gyis ő a már kultikussá lett hasonló című fdm betétdalának komponistája. Lévai Szilveszter a Délvidék első világhírű ma­gyar alkotó művésze. A zene azonban rendszeres társművé­szete a színháznak s így Lévai Szilvesz­ter: Elisabeth s Mozart című musical-jai tovább növelték a komponista világhír­nevét. Hatása olyan akár a hólabda, hi­szen a színpadi előadások meg az énekes színészeknek adtak kiugrási lehetőséget, így az Elisabeth címszerepe Janza Katá­nak, a magy'ar színházművészet legújabb kiválóságának. Az Elisabeth-et Kerényi Miklós Gábor rendezésében - az operett műfaj mellett egyre inkább a musical fészkévé is váló - Budapesti Operettszínházban játsz­­szák. Címszerepe Janza Kata, a fiatal, népszerű Emerton-díjas énekesnő immár második remeklése. Nem is igen volt több főszerepe, így az arány abszolút egyenes: két fő­szerep, két kiugrás. A nyáron kivitték az Elisabeth-et az esztergomi bazilika előtti sza­bad térre is, és Janza Kata mindkét helyszínen meglepően érzékletes játékkal hús-vér nővé formálta „Sissi ki­rálynét”. Kockázatos ez az alakítás: ütköz­het a néző Sissi-t istenítő rokonszenvével. Nem elég hozzá a színésztechnika, mert e nemes egyéniséget a monarchia­beli meg a mai kávénénikék kelle­mes borzongásai formálták ellen­őrizhetetlen legendává. Janza Kata Sissi-je pedig most az arrogáns Habsburg légkörben is köznapi, legendamentes, ám rátarti, örök asszony. Ö nem külsőségeiben, ha­nem belülről királyné. Először 2U01-ben Békéscsabán Molnár István sikerrendezésében tűnt ki a Jekyll és Hyde című fan­tasztikus musical női főszerep­ében. Magas, karcsú termettel, női szépséggel, ami persze a színpa­don nem elegendő. Nem is hagyatkozott rá. Játszott. Kidolgozott, hiteles játékkal. Mikor e királynői szépségű, ám szerepe szerint csóró utcalány először ült a tudós Hide elegáns kanapéjára, kettejük érzelmi áramköre mellett eljátszotta a szegények ámulatát is e fényűzés láttán. Kerényi Miklós Gábor pergő, modem pesti rendezésében pe­dig Sissi-t is több síkban alakítja. Felépít egy szerepívet a szabad lány és császári rangú rabszolga lei­kéből. A tiszta ember örök lázadását a gőgös-mázas élet ellen. Közben sejteti, hogy harcit sosem adja majd fel. Felépíti a saját halálát. A könnyűzenei dalokból, a Bergendy együttesben volt szó­ló énekesi szerepléseiből megfogant egy erős prózai színészet is. Tragika alkat - mu­sicalben. Hazalátogatáskor jó program a Nagymező utcai teátrumban, vagyis a „pesti Broadway-n” megnézni a Janza Ka­ta formálta remek Sissit. Bársonykesztyűs népirtás, hogy a sza­badkai színház épülete málló falakkal áll, hogy Kosztolányi Dezső oktalanul lebon­tott szülőháza helyén az emléktáblájára, felavatása másnapján, ismeretlen tettesek kézigránátot dobhattak, hogy a szerbek mindent megtesznek a magyarság számá­nak minél gyorsabb apadása végett. Mégis! A napokban a város átadta a Pro Űrbe díjakat, ezúttal valóban az egyenlőség alap­ján, hiszen szerb, horvát és magyar érdeme szerint kapta meg. Köztük Lévai Szilvesz­ter, - aki mellette a város díszpolgára is lett, s már Amerikát is elhagyta és Németor­szágban szerzi filmzenéit - aztán Stipán Jaramazovics, a több nemzetközi díjjal ki­tüntetett szabadkai tamburazenekar veze­tője, Bogdan Chulibrk orvos, Kalmár Fe­renc festőművész, Siflis Zoltán filmrende­ző, a Zvonik nevű horvát katolikus havilap, s a Nasa Radost oktatási intézmény. Bácska élni akar, s az emigrációnak is kötelessége jobban figyelni rá. r \ BIKKÁL TÉVÉK NEW YORKBAN “HUNGARIAN MAGAZINE EXTRA” Helyi Programok, Interjúk, Riportok, Kultúresemények, Megemlékezések. Minden SZOMBATON d.e. 11 órakor a T/W 57-es kábelcsatornán. Szerkesztő: BIKKÁL GYULA Műsorvezető: Hajnal Julianna „FRISS HÍREK MAGYARUL” Politikai Figyelő műsor kritikával, javaslatokkal, videóválogatásokkal. Hír TV. Minden PÉNTEKEN este 6 órakor a T/W 57-es kábelcsatornán Szerkesztő: lombon Györgyi Műsorvezető: Hajnal Julianna „HUNGARORAMA” Angol nyelvű szórakoztató-, kultúrműsor magyarul nem beszélők számára. Minden szombaton este 7:30 órakor a T/W 56-os kábelcsatornán. Szerkesztő: Bezdek Anikó. Műsorvezető: Ward Éva, Giffin Gaye Nézzék a fenti TV-müsorokat és kérjék speciális SZOLGÁLTATÁSAINK LISTÁJÁT! BIKKÁL GYULA föszerkeszto/igazgató KRASZNÓI ANDRÁS rovatvezető/művészeti igazgató Tel.: (212)289-1711 E-mail: b8251@hotmail.com Hamis Sorstalanság Meg nem nevezett könyvkiadó feljelenté­se alapján hamis kiadásúnak vélt könyvek ügyében nyomoz a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság XIII. kerületi kapitánysága. Közöttük van Kertész Imre: Sorstalanság című Nobel díjat szerzett műve is. Eddig megbízható bizonyítékot nem találtak a hamisításra, ezért szeptember végén le­zárják az ügyet. Akad olyan rosszindulatú vélemény is, hogy a Sorstalanságnak köz­vetlenül a Nobel-díj után felugrott eladá­si példányszáma magyar nyelvterületen nem sokkal később váratlanul zuhant s a hamisítás híre csak reklámtaktikai hírkel­tés. A rendőrség viszont semmiképpen nem lesz üzleti reklám célú álbűncselek­mény nyomozásának eszköze. Százéves üveggyár Gazdag iparművészeti kiállítást nyitott Sal­gótarjánban a Nógrádi Történeti Múzeum abból az alkalomtól, hogy száztíz éves a sal­gótarjáni üveggyár, amelyet annak idején, 1893-ban Lukács Béla Huta néven alapítot­tak. A gyár már Horthy rendszerben, a két világháború között tervezőművészt alkalma­zott, először az üveggyárak sorában. A város szomszédságában, a Geredi Képző- és Ipar­­művészeti Alkotótáborban pedig tizenhét te­kintélyes magy'ar üvegművész műveiből nyílott tárlat. ■ Lévai Szilveszter, a Flashdance zeneszerzője SZABADKAI GRAMMY Nosztalgikus táj a Délvidék. Bácska, Bánát visszahúzza szülötteit, de közel sincs olyan gazdag tárgyi, vagy szellemi kulturális múltja, mint a Felvidéknek vagy Er­délynek. A kulturtörténészek jobbára azzal indokolják ezt, hogy inkább az iparos hegyvidékek és a mezőgazdasági Alföld találkozási vonalain, vagy azoktól nem messze alakult ki színes, gazdag kultúra. Délvidék az irodalomnak is kurta listát hagyományozott. Bánát például Herczeg Ferencet adta, Bácska pedig Csáth Gyulát, igaz, mellette egy óriást: a szavak és lélek kivételes nagyságú ötvöző művészét, Kosz­tolányi Dezsőt, s a 70-es évektől a Főrum körül alakult fiatal írőnemzedéket. Kosz­tolányi, e nagy magyar költő, író és újságíró, honvágy és bácskai csend kettősségét így fogalmazta meg a Negyven pillanatkép címú versciklusában: ”Gyermekkorom, té­ged kereslek, ha járom a poros-boros Szabadkát. Mióta labdám elgurult itt, nem ér az élet egy fabatkát. ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom