A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-01-11 / 34. szám

8 A HÍD Hazai hírek 2002. JANUÁR 11. Röviden ■ Visszavonuló politikusok A pártok több országosan ismert tagja hátat fordít a politikának és már az idei választáso­kon sem indulnak. Főként kisgazda és SZDSZ-es képviselők jelentették be, hogy távol tartják magukat a parlamenti politizálás­tól. Értesüléseink szerint azonban a szocialis­ta Szűrös Mátyás és Csintalan Sándor sem lép már szorítóba az idén. Az MDF-frakció­­ban ülő Ékes József valószínűleg szintén távo­zik az országos politika színpadáról. Az SZDSZ-es képviselők közül Dombach Ala­jos, Iványi Gábor és Hack Péter, míg a kis­gazda frakcióból Bemáth Varga Balázs, Lá­­nvi Zsolt és Pokol Béla fordít hátat eddigi pá­lyafutásának. A kisgazdák közül azonban több képviselő kényszerű visszavonulása is várható. A Fidesz és az MDF csak 13 kisgaz­da támogatásáról kötött együttműködési szerződést. A megállapodásból kimaradt, de a koalícióhoz hű képviselők arra számítanak, hogy az őszi önkormányzati választásokon már Fidesz-MDF színekben szerepelhetnek. ■ PEREK VÁRHATÓK A FERIHEGYI SZTRÁJK MIATT A sztrájkjoggal való visszaélés miatt kér állás­­foglalást a bíróságtól a ferihegyi légi irányí­tást végző HungaroControl, mivel a cég úgy látja: a Ids létszámú szakszervezet tartós mun­kabeszüntetést tart sztrájkolok nélkül. A HungaroControlnál négy szakszerv ezet mű­ködik, a cégnél jelenleg 580-an dolgoznak, a létszám az adminisztratív terület kiépítésével hamarosan 710 főre bővül - tájékoztatott Péterffy Gábor szóvivő. A cégnek nincsenek hivatalos adatai arról, hogy' az MLSZSZ hány dolgozót képvisel. Péterffy szerint a szakszervezet vezetője ugyan több mint nyolcvan emberről beszél, ám ebben az eset­ben jóval többen sztrájkolnának a légiirányí­tók közül. Az érdekképviselet vezetője szerint az alacsony részvétel oka az, hogy a dolgozó­kat meg akarják védeni a munkáltató részéről fenyegető bántalmazásoktól. A munkabe­szüntetésnél nem a szakszervezet taglétszáma számít, akár két munkavállaló is sztrájkba lép­het - mondja a munkaügyi szakértő. ■ Olajszennyeződés a Dráván Olajszennyeződést észleltek a Dráván a ha­tárőrök Barcs térségében szerdán a délelőtti órákban - közölte a Somogy Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság vezetője. Elmondta: az első jelentések nagy' kiterjedésű olajszeny­­nyeződésről szóltak, ám a katasztrófavédel­mi. valamint a környezetvédelmi, illetve víz­ügyi szakemberek továbbá a Duna-Dráva Nemzeti Park képviselői a helyszínen megál­lapították, hogy az olaj csak kisebb mennyi­ségben, foltokban, vékony, filmszerű réteg­ben terült el a határfolyón. A katasztrófavé­delmi igazgató közlése szerint három hajóval, több kilométer hosszan felmérték a szennye­ződés kiterjedését. - E szerint a Dráva mint­egy tíz kilométeres szakaszán Barcstól a szomszédos Baranva irányában, Tótújfaluig észleltek kisebb olajfoltokat A szennyeződés okáról szólva elmondta: elsődleges feltétele­zéseik szerint, a szokadanul alacsony vízállás miatt a hét elején Barcsnál megfeneklett egy hajó és onnan származhat az olajszennyező­dés. Közölte továbbá: mivel a vízfelülethez képest nagyon csekély mennyiségű, foltok­ban szétterülő olaj került a vízbe, nem tudják összegyűjteni és eltávolítani. A környezetvé­delmi hatóság eljárást indít az ügyben. HOL A HARMADIK ERŐ? Földessy Dénes Odahaza kétpólusú lett a politikai me­zőny: a Fidesz és a Magyar Szocialista Párt mellett, talán a MIEP kivételével, nincs igazán erős politikai párt, sőt, a többségük jelentéktelen. Elgondolkodta­tó azonban a szóhasználat. A rendszer­­váltás óta változatlan személyi állomá­nyú és vezetésű, s az MSZP mellett álló média, valamint az MSZP holdudvarába tartozó értelmiség kivételével ugyanis, a lakosság java része nem jobbközépnek és baloldalnak nevezi e két pólust, hanem jobbközépnek és posztkommunistának. Idekint sokan furcsállják és leminősítő­­nek tartják a posztkommunista kifeje­zést, hiszen minden, ami kommunista, a szovjet megszállásra, s az elnyomásra, a gazdasági merevségre és alacsony szín­vonalra, a modern, változó s főképp a szabad világgal való szembenállásra em­lékeztet. Érdemes tehát a közelmúlt tör­ténelmével megmagyarázni e szóhaszná­latot. A szovjet érdekek szerint műkö­dött kommunista állampárt, az MSZMP 1989. őszén kettévált. Egyik utódja, a Szovjetunióban végzett Türmer Gyula vezetésével, nyíltan kommunista ma­radt, sőt, három éve Türmer baráti láto­gatáson járt Belgrádban és nyíltan a tö­­meggyilkos Milosevics rendszere mellé állt. Nem is kapott eddig egyetlen vá­lasztáson sem annyi szavazatot, hogy be­kerüljön a parlamentbe. A másik utód nevet cserélt, szocialistának keresztelte el magát, s idegesen tiltakozik a poszt­­kommunista szó ellen. Okkal, hiszen már Gustave le Bon, a XIX. századvégi francia tömeglélektan-kutató bebizonyí­totta, hogy az egyes országok népének többsége nem értelmileg osztályozza a közéletet, hanem jelszavak, jelvények, le­egyszerűsített, de érzékletes jelmonda­tok, s az ismert személyek magatartása, múltja, kapcsolatai alapján. Odahaza tudják, hogy Horn Gyula, az MSZP volt elnöke és miniszterelnöke a Szovjetunió­beli Szverdlovszkban végzett közgazda­­sági egyetemet, s 1956-ban tagja volt an­nak a pufajkás, fegyveres, kommunista karhatalomnak, amelynek egyik osztaga a nyugati pályaudvari emberöléseket végrehajtotta. Igaz, Horn a karhatalmis­­ta múltat elismerte ugyan, de azt tagad­ta, hogy ő is lőtt volna. Amikor a Honvédelmi Minisztériumban meglel­ték a Horn bűnösségét bizonyító irato­kat, azok gyorsan eltűntek. Akkor a kor­mánynak Horn volt az elnöke és Keleti György a honvédelmi minisztere. Keleti György a pártállamban e minisztérium­ban dolgozott, apja pedig bukaresti ma­gyar kommunista diplomataként együtt­működött azokkal a szovjet erőkkel, amelyek Nagy Imrét próbálták fogsága idején rábírni: álljon Kádár mellé. Akadt MSZP-és politikus, aki a rendszerváltás idején nyilvánosan megfenyegette a de­mokratikus politikusokat: ha sokat ugrál­nak, újra felállítják a hírhedt recski inter­nálótábort. Az is közismert, hogy az 1990 tavaszán még nálunk állomásozó szovjet csapatok tábornokai felkeresték Antall József miniszterelnököt s megfe­nyegették, arra az esetre, ha itteni elvtár­saikat bármi sérelem érné. Emiatt el is maradt az új kormány tervezte úgyneve­zett nagytakarítás. De egyre többen is­merik fel azt is, hogy a pártállamból he­lyén maradt hivatalnoki kart, a rendőr­ség és a hadsereg tisztikarát, a volt kom­munista vállalatvezetőket, tsz- elnökö­ket, akik a nagy közvagyonátmentésből kapott hatalmas vagyonokat magántulaj­donként birtokolják, mind az MSZP fogja össze. Ezért él a szóhasználat: posztkommunisták! Ennél is fontosabb kérdés azonban: hova lett a magyar munkásosztály évszázados pártja, a Szo­ciáldemokrata Párt? Vagyis a bérből és fizetésből élő, nem polgári, tehát mai ér­telemben nem fideszes gondolkodású, ugyanakkor nem is kommunista réteg politikai ereje, a harmadik erő, amelynek hiányában lehet most kétpólusú a politi­kai mezőny? Független újság módjára szót adunk az érintetteknek is: legköze­lebb a Szociáldemokrata Párt elnöke fe­lel a kérdésre. KANADÁBAN KÉPZIK MAJD A MAGYAR PILÓTÁKAT A Magyar Honvédség Légierő Pa­rancsnokságának tervei szerint ez évtől Kanadában képezik majd ki a fiatal ma­gyar pilótákat. Mind­erről még januárban megkezdődnek a tár­gyalások. Balogh Im­re vezérőrnagy el­mondta, hogy Ma­gyarországon hat éve megszűnt a katonai pilótaképzés, a repü­lőgép-vezetők átlag­­életkora jelenleg 38 év, így utánpótlásuk­ról minél előbb gon­doskodni kell. Ismer­tetése szerint a parancsnokság szakem­berei több NATO- tagország közül vá­lasztották ki Kanadát, ahol a legkorsze­rűbbek az oktatási körülmények és a be­rendezések. Balogh Imre közölte: a Ma­gyar Légierő L-39-es és MiG-29-es gé­peken repülő fiatal pilótái közül idén ti­zenhármat terveznek kanadai kiképzésre küldeni, ahol a repülővezetői oktatás mellett elsajátítják az angol nyelvet, a elmondta, hogy Kanadában T-6 típusú kiképző-repülőgépen és HAWK-115-ös harci gépeken oktatják a NATO-pilótá­­kat, akik hazatérve, rövid átképzés után, képesek lesznek bármilyen típusú repü­lőgépet vezetni. A vezérőrnagy hangsú­lyozta: a képzésről januárban kezdődnek a tárgyalások Kanadával, így annak árá­ról és további részleteiről még nem tud nyilatkozni. Azt is elmondta, hogy a Ma­gyarországra 2004-től érkező Gripen va­dászrepülőgépek leendő pilótáit Svédor­szágban képezik át. gyakorláshoz. A tervek szerint idén a Magvar I lonvédség toborzásba kezd, és a következő év­től évente legalább nyolc, egyetemet és fő­iskolát végzett fiatalt küldenek majd kétéves pilótaképzésre Kanadá­ba. Balogh Imre azt is NATO harceljárási szabályait és megfe­lelő repülési időt is biztosítnak nekik a

Next

/
Oldalképek
Tartalom