A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-05-30 / 22. szám
6 A HÉT közéletben. Valahogy Szász Zoltán karakterizálta a legjobban ezt a helyzetet, amikor azt mondta egyszer, hogy minden fiatal magyar Írónak az a tragikuma, hogy egy angol lord előkelősége és egy francia márki tulfinomodott Ízlése él benne, — ellenben nincs annyi pénze, hogy kifizethesse a pikkolóját a kávéházban. Ady és a köréje sereglő irodalom egy kulturszigetet jelentett a mocsaras magyar rónán, ahol boldogtalan volt, ahol öt forintokat kapott egy verséért ugyanakkor, amikor Henry Bataille normandiai kastélyában élt és Gerhart Hauptmannak királyi háztartása volt Felső Sziléziában. Ady érezte, hogy az ő géniusza nem tud érvényesülni ebben a Magyarországban és egész keserűségével fordult azok ellen, akiket felelőssé tett a maga életéért és a magyar kulturátlanságért. Szegény volt, amikor úgy érezte, hogy őt gazdagság illetné meg. Ha imitt-amott pénzre tett szert, rohant Párisba és ha beállított a pénzes levélhordó a Rue du Constantinople-ban lévő szobácskájába, aznap este Ady Endre egy éjszakán keresztül nagy ur volt, grandseigneur, olyan, amilyen szeretett volna lenni: gyerekesen szórta a pénzt és a mulatásából kitört a magyar ur. A Monicot-barban képes volt vadidegen embereket itatni pezsgővel, mint a hogy ez a Nyírségen szokás, ha egyszer valamelyik földesur betéved egy nyíregyházai éjszakai kávéházba, de mint a hogy ez Párisban egyáltalában nem szokás. Ady bement a Maximba vagy az Abbey Thelemebe és éjféltől hajnalig váratta a taxit a mulató előtt, mint ahogy a magyar grófok fogata kint várakozott a Nemzeti Kaszinóban, dacára annak, hogy magyar grófnak a kocsivárás nem került pénzébe és váratta a kocsiját, mert hajnal felé esetleg nem kapott jármüvet a Kossuth Lajos-utcában, viszont a Maxim előtt az éjszaka minden órájában annyi taxi állott, hogy az argientinai milliomos se várakoztatta a kocsiját a kávéház előtt. Nem a pénzben telt öröme Adynak, hanem a méltatlan keserűségét érezte annak, hogy neki nincs, holott őt megilletné, nem volt uraskodó, mert a lángész gőgjével vetette meg mindazt, ami Magyarországon a societyt jelentette — de vérig sértette, hogy ez a society nem vett róla tudomást. A forradalmak forrása az elégedetlenség és Ady forradalmisága is ebben az elégedetlenségben gyökerezett. Elégedetlen volt az életével, Magyarországgal és ez az elégedetlenség sodorta őt abba a táborba, amely a lelkek forradalmositását készítette elő Magyarországon: a szocialista munkásság és a polgári radikalizmus táborába. Ha valaki megkérdezte volna Adyt, hogy miképpen képzeli az uj Magyarországot, — bizonyos, hogy nem igen tudott volna felelni a kérdésre, mint ahogy Petőfinek se voltak úgynevezett politikai koncepciói. Ady azt érezte, hogy ami van, az rossz, azt érezte a vates jövőbe látó szemével, hogy itt el kell következnie egy változásnak. Ezt a megérzést csudálatosán fejezi ki az Esze Tamás komája cimü versében, a melyben valóban a modern Magyarország gondolatának adott hangot, amelyben azt fejezte ki, amit akkor a fiatal Magyarország érzett. Rákóczy, akárki Jöjjön valahára: Kígyóinknak, Esze komám, Lépjünk a nyakára. Nyomorultnak és elnyomottnak érezte magát Ady és ez vonzotta őt mindazokhoz, akik vele együtt elnyomottak és nyomorultak voltak. Minden elnyomatás és minden méltánytalanság vérig izgatta, úgy érezte, mintha mindez vele történt volna meg, mert tudta, hogy vele is megtörténhetett volna* Ez a dac minden méltatlan üldözéssel, minden elnyomatással szemben állította Adyt a forradalmi sorokba. Ady tudta és érezte, hogy az irodalmi forradalom nem mehet végbe anélkül, hogy vele együtt ne járna vagy nyomon ne követné a politikai átalakulás. És mert változást, átalakulást hirdetett, mert a hatalmon levők megérezték, hogy ez veszedelmes ember, természetes, hogy készen voltak azzal a vádal, amit Magyarországon mindenkinek a fejéhez vágnak, aki nem a hatalmon levők véleményén van: hazaáruló. Ady nem magyar, — mondták. Petőfi se volt magyar ezeknek, Petőfit is azzal támadta bizonyos Horváth Lázár, hogy egy Petrovicsnak nincs joga magyarságról beszélni. Heine se volt német második Vilmosnak és Rimbaud se volt francia költő a francia akadémikusok szemében. Hiába énekelte Ady, hogy Verecke hires utján jöttem én: a hivatalos Magyarország kiátkozta. Most, a halála után, amikor bevonult a halhatatlanságba és amikor mégse lehet letagadni a magyarságát, most viszont — meghamisítják. Nem mondják, hogy nem volt magyar: azt mondják, hogy kurzista volt. Eltüntetik a forradalmi verseit, kimetszik az izét, a velejét a poézisének, a zamatját a lírájának, a magyar karakterét a költészetének. És ha ma szobrot emelnének neki, bizonyára azok ünnepelnék, akiket a legjobban gyűlölt és a legjobban megvetett. A halott költő nem tiltakozhat. De az élő igen. Az az élő Ady, aki tovább él az ifjú szivekben, aki a magyar forradalmiság örök szimbóluma lesz, aki örökké az elnyomottak és az elégedetlenek költője marad, az az Ady, akit igy festett meg egyik versében: Ős Napkelet olyannak álmodta, Amilyen én vagyok: Hősnek, borúsnak, szertelennek, Kegyetlennek, de aki elvérzik Egy gondolaton Ős Napkelet ilyennek álmodta: Merésznek, újnak, Nemes, örök-nagy gyermeknek, Nagylelkűnek, szomjasnak, husiiénak, Nyugtalan vitéznek. Egy szerencsétlen, igaz Isten Fájdalmas, megpróbált remekének, Nap fiának, magyarnak. (S az álmosaknak, piszkosaknak, Korcsoknak és cifrálkodóknak, Félig élőknek, habzó szájuknak, Magyarkodóknak, ködevőknek, Svábokból jött magyaroknak Én nem vagyok magyar?) Adynak erősitgetnie kellett a maga magyarságát az akkori kurzistákkal szemben. Adynak, a modern magyar irodalom óriásának, védekeznie kellett az ellen a vád ellen, hogy ő nem magyar. Csak Prém József, Heinrich Gusztáv és Hazafi Verái Verái János voltak az igaz magyarok. Mindannyiunk számára, akiket a hivatalos Magyarország kiátkozott, a kiknek a magyarságát megtagadták azon az alapon, hogy csak a Héjjas Ivánok és a Prónay Pálok magyarok, a kilencszázhuszas évek kiátkozott magyarjainak örök dicsőségére szolgál, hogy a hazaárulás és a nem-magyarság vádjával terhelten a vádlottak padján Ady Endrével ülhetnek egy sorban. NORTH 6ERMAN —&.LQYD JEGYEK ODA—VISSZA LESZÁLLÍTOTT ÁRON BRÉMÁN ÁT MAGYARORSZÁGBA Harmad osztály, csak kabinok Itt lakó idegeneknek, ha 12 hónapon belül térnek vissza, nincs nehézségük a partraszállásnál. 32 Broadway, New York, vagy a helyi ügynilknél. PERMANENT WAVE Olajjal készült hajhullámaink hat hónapig eltartanak. Várni nem kell, van elég személyzet HAJFESTÉS NŐKNEK Specialitásunk: Ondolálás, Hajvágás, Manicure, Face Massage és az összes szakbavágó munkák THE STAR BEAUTY PARLOR Sidonia Weiss, tulajdonos f 200 EAST 79th STREET Cor. 3rd Ave. % NEW YORK CITY Az úrnőknek elsőrendű leányt, a leányoknak elsőrendű helyet szerez LÁZÁR ENDRE HHELYEZŐ INTÉZETE 624 Madison Avenue 59th St. cor. New York City
