Magyarországi Zsidó Hitközségek 1944. április

Függelék

1889 Anyakönyvi kerületek' Anya­könyvi kerü­let Az anyakönyv i kerület székhelye Megye vagy tvh. joggal bíró város, melynek területén az anyakönyvi kerület fekszik Azon városok, városrészek és községek, melyek izr. lakosai a vonatkozó székhellyel bíró anvakönwi kerülethez tartoznak Megjegyzések (mi a változás 1885. évhez képest) 1 Budapest (Buda) Budapest sz. kir. és főváros A főváros I. és II. kerülete 3 Budapest (Újlak) Budapest sz. kir és főváros A főváros III. kerületéből: Újlak 4 Budapest (Pest) Budapest sz- kir és főváros A főváros IV-IX. kerülete 5 Budapest (Kőbánya) Budapest sz. kir. és főváros A főváros X.kerülete 7 Monor Pest-Pilis-Solt-Kiskun Ua., mint 1885-ben, + Vasad megye 14 Szentendre Pest-Pilis-Solt-Kiskun Ua., mint 1885-ben. csak Tótfalu megye helyett Kisoroszi 15 Pomáz Pest-Pilis-Solt-Kiskun A pilisi felső járásból: Tótfalu, megye Borosjenö, Csobánka, Kaláz. Békásmegyer, Pomáz, Üröm 16 Vörösvár Pest-Pilis-Solt-Kiskun Ua.. mint 1885-ben, kivéve a megye Pomázhoz csatolt községeket 18 Apostag Pest-Pilis-Solt-Kiskun Ua., mint 1885-ben, csak 22 Kun-Szent-Miklós 23 Izsák 24 Szabadszállás 25 Új-Kécske 26 Kis-Kun-Félegyháza 34 Tót-Györk 35 Vácz 36 Halas 40 Zombor 42 Bezdán megye Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Zombor sz. kir. város. Bács-Bodrog megye Bács-Bodrog megye Dunavecse helyett a kerület székhelye Apostag lett Ua.. mint 1885-ben, kivéve Szabadszállás Ua., mint 1885-ben, kivéve Fülöpszállás A Kis-Kun felső járásból: Szabadszállás. Fülöpszállás A Kis-Kun alsó járásból: Alpár. Ó­Kécske, Újfalu, Új-Kécske Ua., mint 1885-ben. csak a Kis-Kun alsó járásból ebben a kerületben Jász-Szent-László, Péteri és Szánk maradt Ua.. mint 1885-ben, kivéve Duka és Szód Ua.. mint 1885-ben, + a váczi felső járásból: Duka és Szód Ua., mint 1885-ben, + a Kis-Kun alsó járásból: Majsa Ua., mint 1885-ben, + az apatini járásból: Kapuszina, Priglevicz­Szent-Iván, O-Sztapár, Bresztovácz, Doroszló, Bogojéva, Szonta, Apatin Ua., mint 1885-ben, + az apatini járásból: Monostorszegh Újlak kivált, és önálló kerület lett Lásd Budapest (Buda) Kőbánya kivált, és önálló lett Lásd Budapest (Pest) Kisoroszi a vőrösvári kerületből került át A vörösvári kerületből vált kj (kivétel Tótfalu, amely a szentendreiből került át ide) Szabadszállás kivált, és önálló lett Fülöpszállás a szabadszállási kerülethez lett csatolva A kunszentmiklósi és az izsáki kerület egy-egy községéből lett kialakitva A Kis-Kun-Félegyház-i kerületből vált ki A többi község Új­Kécske székhellyel kivált A 2 község átkerült a váczi kerületbe Lásd Tót-Györk Majsa a Kis-Kun­Félegyháza-i kerületből került át ide Megszűnt az apatini kerület, a hozzá tartozó községek ide és Bezdánhoz lettek beosztva Lásd Zombor Megjegyzés-. 1889-ben már 492 anyakönyvi kerület volt, ami az 1885. évhez képest 27 kerülettel többet jelent. (1885-ben az 1924. eln. sz. VKM rend. 465 anyakönyvi kerületet jelölt ki ). Ez a növekedés annak tudható be, hogy anyakönyvi kerületek kettéváltak, így új székhellyel és megosztott területkörrel egy újabb kerület jött létre. Némely esetben változott a település neve, illetve egyesültek szomszédos községek. Az alábbi táblázatban azokat az anyakönyvi kerületeket tüntetjük fel, melyekben az 1885. évi állapothoz képest az 1889-es évre valamilyen változás történt. 853

Next

/
Oldalképek
Tartalom