Ferencvárosi Torna Club (1991)
FEREMCVAROSI TORNA CLÜB A Ferencvárosi Torna Club 1899. március 3-án alakult. Az FTC színe: zöld-fehér. Az egyesület címerében látható 5 zöld és 4 fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi embléma alján lévő zöld pajzsban elhelyezett, egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A Labdarúgó Szakosztály mellett jelenleg 12 további szakosztállyal is rendelkezik az egyesület, ezek a következők: atlétika, birkózás, evezés, jégkorong, kajak-kenu, kerékpár, női kézilabda, férfi kézilabda, teke, torna, úszás, vízilabda. A klubház bejáratánál három márványtábla található, a Ferencváros olimpiai-, világ és euró- pa bajnokaira emlékeztetve. A Club büszke lehet, hogy 21 olimpiai (közöttük 6 labdarúgó), 17 világ és 35 európa bajnoki címet szerzett sportolója nevét véshették fel a táblákra. Csapataink közül a vízilabdázók 1977-78-79-ben, három egymást követő alkalommal is elnyerték a Kupagyőztesek Európa kupáját, 1977-ben és 1979-ben pedig a Szuper Kupát. A női kézilabda csapat 1978-ban Kupagyőztesek Európa Kupája címet szerzett. A férfi teke csapatunk 1977-ben volt a Bajnok- csapatok Európa Kupájának védője. Az egyesület csaknem 2.000 sportolója között a legnépszerűbbek a labdarúgók, a Labdarúgó Szakosztály. A Ferencváros - mint kezdeményező - egyik alapító tagja volt a Magyar Labdarúgó Szövetségnek. Az FTC az egyetlen csapat, amely a kezdettől napjainkig valamennyi első osztályú magyar bajnokságban részt vettl A 23 bajnoki cím rekordnak számít Magyarországon: 1903, 1905, 1906/7, 1908/9, 1909/10, 1910/11, 1911/12, 1912/13, 1925/26, 1926/27, 1927/28, 1931/32, 1933/34, 1937/38, 1939/40, 1940/41, 1948/49, 1962/63, 1964, 1967, 1968, 1975/76, 1980/81. Az egyik legemlékezetesebb az 1931/32- es 100 %-os bajnokság, amelyet csak győzelemmel, tehát döntetlen és vereség nélkül zárt a Ferencváros. A Fradi nyerte a legtöbb alkalommal a Magyar Kupát (MNK) is, szám szerint 14- szer. A kupagyőzelmek évei: 1912/13, 1921/22, 1926/27, 1927/28, 1932/33, 1934/35, 1941/42, 1942/43, 1943/44, 1956/58, 1971/72, 1973/74, 1975/76, 1977/78. A Club nemzetközi szereplése is figyelemre méltó. A Ferencváros nyerte 1928- ban és 1937-ben a híres Közép-Európai (Mitropa) Kupát. A korábban Vásárvárosok Kupájának nevezett UEFA Kupát 1965-ben nyerte el a csapat, a döntőben 1-0 arányban legyőzve a Juventus Torino együttesét. Ugyanebben a kupában 1968- ban ismét döntős volt az FTC, ekkor a Leeds United nyerte a trófeát. Ugyancsak az UEFA Kupában 1972- ben elődöntőig jutott a csapat, ahol a Wolverhampton Wanderers volt az ellenfél. A Kupagyőztesek Európa Kupájában 1975-ben döntős volt a Fradi, a kupát a Dinamó Kijev együttese nyerte. A Club trófea-termében számos rangos nemzetközi torna győztesének járó kupa megtalálható, hiszen a Ferencváros - története során - Európa, Észak-, Közép- és Dél-Amerika, Afrika, Ázsia és Ausztrália, tehát valamennyi földrész nagyon sok híres stadionjában megfordult már. Csaknem minden korszakban rendelkezett a Ferencváros kiemelkedő játókose- gyéniségekkel. A 10-es években Schlosser Imre volt az első igazán nagy formátumú játékos, ő lőtte a válogatott színeiben a legtöbb (48) ferencvárosi gólt, s nevéhez még két fontos rekord fűződik: egy bajnoki mérkőzésen ő talált a legtöbbször a hálóba: 8- szor; s 6 egymást követő idényben ő volt a gólkirályi A 30-as években Lázár, Toldi, Sárosi voltak nemzetközi szinten elismert klasszisok. Toldi Gézára napjainkban is mint a legendás „Fradi-szív”, a lelkes, csupaszív játék megtestesítőjére emlékezünk. Dr. Sárosi György - klub rekordként - összesen 607 mérkőzésen szerepelt a Ferencvárosban és 613 gólt szerzett! Sárosi dr. a csehszlovákok elleni válkogatott mérkőzésen elért 7(!) góljával különleges csúcsot tart a magyar válogatott góllövői körében is. Egy idényben a legtöbb bajnoki gólt Deák Ferenc szerezte: 1948/49- ben 59 góllal ő volt a gólkirály. A Club Budai, Kocsis, Czibor személyében magáénak tudhatta a később kiformálódott „Aranycsapat” három kiváló játékosát is. 1967-ben Albert Flórián nyerte el a France Football által felajánlott „Aranylabdát”, mint Európa legjobb játékosa. Az 1980/81-es idény után Nyilasi Tibor kapta a második legeredményesebb európai góllövőnek járó „Ezüstcipőt". A Club játékosai közül Albert Flórián, Novák Dezső, Szűcs Lajos a világválogatottban is helyet kapott, Albert Flórián és Nyilasi Tibor eu- rópa-válogatott volt. A Ferencváros adta a legtöbb, 119 játékost a magyar válogatottba, közülük Mátrai Sándor a csúcstartó 80 szerepléssel. A 40-es években a Ferencváros játékosa, később edzője dr. Csanádi Árpád, akit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és annak Végrehajtó Bizottsága tagjává választottak. A 80-as években - haláláig - a NOB első sportigazgatója volt... A Ferencváros sikereiben mindig is jelentős szerepet játszott nagyszámú és lelkes szurkolótábora, mindmáig ez a messze legnépszerűbb magyar csapat. A hazai nézőszám átlaga 15.000 fölött van általában, az igazán sikeres években megközelíti a 25.000-et. A szurkolók Fradinak becézik a csapatot, a törzsszurkolók pedig a „B-közóp” elnevezést viselik, a régi stadion egykori B- lelátóján elfoglalt helyükre emlékeztetve. FTC Baráti Kör néven szurkolói klub működik, mintegy 4.000 egyéni taggal, továbbá csaknem 80 vállalat kollektív tagságot jelentő részvételével. A Baráti Kör Magyarországon először hozott létre 1986-ban a fiatal szurkolók számára szervezett csoportosulást Fiatal Fradisták Klubja elnevezéssel. Ugyancsak 1986-ban az FTC Baráti Kör kezdeményezésére alakult meg a Magyar Labdarúgó Baráti Körök Szövetsége, melynek kezdeti lépéseihez a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA is védnökséget nyújtott. A leglelkesebb szurkolók idegenbe, vidékre és külföldre is elkísérik a csapatot, mint ahogyan a hazai mérkőzésekre is sokan utaznak fel Budapestre az ország legkülönbözőbb részeiből. Sőt, a legérdekesebb találkozókon a környező országokban élő Fradi szurkolók is képviseltetik magukat az Üllői úti stadionban. A Ferencváros 1911-ig a Soroksári úti pályán játszotta mérkőzéseit, amelynek mindössze 1.500 fő volt a befogadó képessége. 1911-től kezdve az Üllői úti Stadion jelenti az otthont, ahol a régi lelátókon 40.000- nél is több néző foglalhatott helyet. Az újjáépítés időszakában a Népstadiont bérelte a Ferencváros, s 1974-ben készült el az új Üllői úti Stadion, melynek befogadó képessége 30.000 fő. 1978-ban szerelték fel az esti mérkőzések lebonyolítására alkalmas villanyvilágítást, 1500 lux fényerővel. Az Üllői úton egy további füves és salakos edzőpálya áll rendelkezésre, továbbá étterem, söröző és borozó is működik. A létesítmény fontos utak kereszteződésében található, így kiválóan megközelíthető. A Stadion melletti METRO állomás színe zöld- fehér, a Ferencvárosnak tisztelegve tervezték ilyenre az építők. A közeli Népligetben, egy jelenleg is alakulóban lévő sporttelepen több edzőpálya, fedett csarnokok, uszoda és sportszálló található. A kajak- kenu és az evezős szakosztályt szolgálja egy-egy Duna-parti csónakház. FERENCVÁROSI TORNA CLUB Címe: 1091 Budapest, Üllői út 129. Telefonszáma: 113-6025
