FTC-Bp. Honvéd nemzetközi labdarúgótorna, 1980. augusztus 2-3.
Egy lap a „mosolyalbt Derű, vidámság, nevetés . . . A sport nemcsak kemény felkészülésből, állandó küzdelmekből áll, ez is hozzá tartozik. A „mosolyalbumból" kigyűjtöttünk egy csokorra valót, hadd ízlelje meg a tréfákat, kedves emlékeket az olvasó. y A lapok szalagcímben számoltak be a sikerről: a Ferencváros elnyerte a Costa del Sol kupát. A klubvezetők és a szurkolók alig győzték kivárni, hogy hazaérjen a csapat a külföldi túráról, hadd lássák a közel egy méteres, fényesen csillogó értékes serleget. Mikor végre megjött a gárda, s előkerült a díj — majd leesett az álluk. Egy „használt" kupát láttak maguk előtt. A miértre meglehetősen furcsa választ kaptak . . . Éjjel két órakor indult haza a diadal színhelyéről a csapat — autóbusszal. A fiúk elhatározták, hogy a hatalmas serleget a busz hátsó üléséhez rögzítik, s akkor nem lesz vele gondja senkinek az úton. A nagy szorgoskodásban azonban véletlenül az ülés lába helyett Zsiborás lábához kötötték, s amikor a kiváló kapus valamiért felállt, magával rántotta a trófeát. Az lett volna a csoda, ha ép marad . . . hető a dolog — meséli mosolyogva az eset főszereplője. — Rangadót játszott csapatunk, s döntetlenre állt a találkozó. Az egyik zöld—fehér támadásnál már-már gólt kiáltottam, de az utolsó pillanatban védett az ellenfél kapusa. Erre dühömben hátra rúgtam egyet a kispadon, elfeledkeztem azonban, hogy nem puha laticel borítása van a falnak, hanem betonból készült. Másodpercek alatt kétszeresére dagadt a lábam. A fiút egy hétig injekciózták, mire meggyógyult. De csaknem ennyi ideig kezelték egyszer a Honvédos Pál Józsit is. őt egy rák csípte meg . Máig sem érti senki, miként kerülhetette el Zsiborás figyelmét, hogy lábához erősítették a kupát. De az is sokakat izgató kérdés: hogyan lehet megsérülni a kispadon. Mert a ferencvárosi Mészöly végrehajtott egyszer egy ilyen „bravúrt" . . . — Egészen könnyen kivitelezAz események persze nehezen ellenőrizhetők. Valaki lát, illetve hall valamit, azt már egy kicsit kibővítve adja tovább, a harmadikhoz pedig már sokszor teljesen elferdítve jut el. A lényeg az, hogy a sztori jó legyen. Hogy egy kis jókedvre derüljön a hallgatóság . . Apropó jókedv! Tucatnyi kiszúrás történik naponta az edzések közötti szabad időben a sportpályákon. Egy történet — az FTC házatájáról: Nyilasiék felhívták telefonon az ifjúsági csapatból az NB l-es gárdába felkerült fiatalokat, s újságíróként bemutatkozva riportra hívták össze őket egy megadott időpontra a klubházba. Az újoncok már egy órával a megbeszélt randevú előtt ott nyüzsögtek a büfében, s latolgatták vajon mit fog kérdezni a lapíró. Mikor eljött az interjú ideje, már alig bírták türtőztetni magukat, annyira izgultak, s nem tudták mire vélni, hogy hol van az újságíró. Negyedóra elteltével egységesen levonultak a klub bejáratához, s ott várakoztak, de hiába töltöttek el csaknem másfél órát — nem keresték őket. A különböző megfigyelő állásokból előkerült felnőtt játékosok hahotázó nevetéséből aztán végül kiderült: ugratás volt az egész. Képzelhetjük, milyen arcot vágtak a fiatalok. Jól felültették őket. Legalább úgy, mint egyszer Nyírbátorban a közönséget . . . Egy Ny írbátor—FTC mérkőzés előtt úgy mutatták be a hangosbemondón keresztül Taki bácsit a zöld—fehérek gyúróját, mint Takács II. József 54-szeres labdarúgó válogatott. Nem is kellett több a szurkolóknak: özönlöttek a masz- szőrhöz, rázták a kezét, magyarázták, az volt ám a futball amit ő játszott, kérdésekkel halmozták el, hogy miként lett gyúró, majd néhány fröccsre is meginvitálták a közeli bisztróba. Taki bácsi a nagy ünneplés közepette megszólalni sem tudott, hogy a bemondó tévedett, s semmi köze a híres labdarúgóhoz . . . Szintén ünnepléssel kapcsolatos történet, amit nemrégiben Kispesten hallottunk. Persze egészen más jellegű! A piros—fehér focisták egy-egy nagyobb diadalt követően úgy vígadnak, hogy ruhástól megfürdetik a masszőr szoba úszómedena piros—lenereK jatekosanaK van egy hobbyja: kagylókat gyűjt. Ha külföldön, tengerpart közelében jár a csapat, Józsi valahogy mindig vízközeibe jut, leveszi a zokniját s megkezdi halászmutatványát. Egyszer a zsákmányszerzés során egy rák is „hálóba" került, s mikor az akció befejeztével számvetést tartott a remek játékos, hogy milyen sikerrel járt, a megriadt ollós állat beleharapott a kezébe. Zsiborás és a kupa % A kispad: „veszélyes üzem" % Ifijátékosok este az álújságírókkal % Győzelmi rítus — Honvéd módra £ Milyen az ideális focistafeleség?
