Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)
Mááriv - Ima mindkét estére
53 Az ima végeztével egyes közösségekben a következőt is szokták mondani: ןודא םלוע a Világ Urát,* aki uralkodott, mielőtt bármi létezőt megteremtett volna, már akkor Uralkodónak hívták, mikor kedve szerint létrejött minden. S mikor mindennek vége lesz, akkor is egyedül uralkodik majd a Félelmetes. 0 volt, Ő van és O lesz teljes díszében, O az egyetlen, és nincs más Hozzá hasonlítható vagy társítható. Kezdet és vég nélkül Övé a hatalom és a tisztség. Ő az én Istenem, él az én Megváltóm, mentsváram a baj idején. Ő az én csodás megmenekülésem, osztályrészem bármikor, ha Hozzá fordulok. Alváskor és ébredéskor kezébe teszem le lelkemet, s lelkemmel együtt testemet. Velem van az Örökkévaló, nem félek. Ros Hásáná előestéjén szokás barátainkat, családtagjainkat a következő szavakkal üdvözölni: Légy (legyetek) jó évre beírva és bepecsételve! (Lösáná tóvá tikátév(u) vötéchátém(u)!) MÁÁRIV/ ESTI IMA MINDKÉT ESTÉRE A csodálatos gyógykenőcs... Egy szegény zsidónak gennyes seb keletkezett a fején. Az orvosok tudomására hozták, hogy élete veszélyben forog. Azonnal elutazott a szentéletű radositzi cádikhoz, reb Jiszáchár Beerhez, hogy segítsen rajta. A rebbe megnézte a sebet, majd a fiókjából kivett egy tégely kenőcsöt, amiből egy keveset rákent egy kis vászondarabkára, ezt pedig rátette a sebre. Meghagyta az embernek, hogy egy teljes napig hagyja rajta, utána jöjjön vissza. A beteg ember másnap visszament a rebbéhez, s a mikor a rebbe levette a kötést, látta, hogy a sebnek már a nyoma sem látszott. Reb Nátán Dávid, a sidlovitzi rebbe tanúja volt az esetnek, és a cádik elmagyarázta neki: Tudd meg, édes fiam, ebben a kenőcsben semmiféle gyógyító orvosság nincs. Mindössze a Ros Hásáná estén evett mézes alma - amire azt az áldást mondjuk, hogy ״Legyen az az akaratod, hogy édes új év legyen osztályrészünk!” (57. oldal) - maradéka. Hát ebből készítettem a ״kenőcsöt”, amiből láthatod, hogy mit tesz a hit! * ןודא םלוע a Világ Urát... Slomo ibn Gvirolnak tulajdonított költemény (11. század).
