Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)
Mááriv - Ima mindkét estére
34 MÁÁRIV- IMA ROS HÁSÁNÁ ESTÉJÉRE Innen kezdve a 46. oldal végéig nem szabad beszélgetni. Előimádkozó: Áldjátok az Örökkévalót, aki áldott! Az álló közösség, majd az előimádkozó: Áldott az Örökkévaló, a megáldott, örökkön-örökké! Ezután le lehet ülni. ךורב Áldott vagy Te,* Örök Istenünk, Világ Ura, akinek szavára beesteledik, bölcsességével megnyitja a [mennyei] kapukat, ésszerűen változtatja az időt, cseréli a napszakokat, kedve szerint őrhelyükre rendeli a csillagokat az égbolton! Aki a napot és az éjt teremtette, felgöngyölíti a világosságot a sötétség előtt, a sötétséget a világosság előtt, véget vet a napnak, elhozza az éjt, és különbséget tesz nappal és éjszaka között, Seregek Ura a Neve. Elő, mindig létező Isten, mindörökké fog uralkodni felettünk. Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki elhozza az estét! תבהא םלוע Örök szeretettel szeretted* néped, Izrael házát, tanra és rendeletekre, törvényekre és jogszabályokra tanítottál minket. Ezért, Örök Istenünk, lefekvéskor és ךורב Áldott vagy Te... Az esti Smá-ciklus négy áldásból áll - kettő a Smá előtt, és kettő utána -, míg a reggeli háromból. Ez összesen hét áldás, ennek a zsoltárversnek megfelelően: ״Hétszer naponta dicsértelek...” (Zsoltárok 119:164.) תבהא םלוע Örök szeretettel szerettél... A Talmudban (Bráchot 11b.) vita folyik arról, melyik a megfelelőbb szó az isteni szeretet kifejezésére: áhávát olám (״örök szeretet”) vagy áháuá rábá (״nagy szeretet”). A szfárd rítus Maimonides után az áhávát olámot tekinti megfelelőnek. Az áskenáz rítusban az esti imában az áhávát olám, reggel pedig az áháuá rábá (116. oldal) kifejezés szerepel. (Orách Chájim 60:1.)
