Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)

Muszáf ima - Sófárfúvás

MUSZÁF ÁMIDÁ ISMÉTLÉSE AZ ELSŐ NAPRA 264 Közösség, majd az előimádkozó: םויהכ הזה Egy ilyen napon vigyél minket örömben és vígság­­ban jeruzsálemi hajlékodba, amint írva van: ״Elviszem őket szent hegyemre, és örömöt szerzek nekik ima­­házamban; égő és vágóáldozataikat kedvemre áldozzák oltáro­­mon, mert házamat minden népek imaházának fogják nevez­­ni.” És az is írva van: ״Az Örökkévaló azt rendelte nekünk, hogy betartsuk mindezeket a törvényeket, és félve tiszteljük Örök Istenünket, hogy az minden időkben javunkra legyen, és életben maradjunk csakúgy mint ma.” Meg az is: ״És érdé­­műnknek számít majd, ha igyekszünk megtenni Örök Istenünk színe előtt mindazokat a rendelkezéseket, melyeket megparan­­csőit nekünk.” Igazságtétel és áldás, irgalom, élet és béke szálljon ránk és egész Izraelre mindörökké. (Jesájá 56:7., 5Mózes 6:24-25.) Az előimádkozó befejezi: Áldott vagy Te, Örök Istenünk, a béke teremtője! Fogadd szívesen szám szólását és szívem gondolatait, Örök­­kévaló, Szirtem és Megváltóm! (Zsoltárok 19:15.) Ezután az előimádkozó teljes Kádis* mond, a 293. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom