Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)
Sáchárit - Reggeli imák mindkét napra - A Tóraolvasás rendje
TÓRAOLVASÁS AZ ELSŐ NAPRA 193 szíve keserűséggel, elkezdett imádkozni az Örökkévalóhoz és keservesen sírt. Aztán fogadalmat tett, mondván: ״Seregek Ura, ha meglátod szolgálód nyomorúságát, megemlékezel rólám és nem feledkezel meg szolgálódról, fiúgyermeket adván szolgálódnak - akkor az Örökkévalónak adom egész életére és borotva nem fogja érni a fejét!” Minthogy annyit imádkozott az Örökkévaló előtt, Eli figyelte a száját, Hanna meg csak magában beszélt, ajkai mozogtak, de hangja nem hallatszott, Eli ittasnak vélte és így szólt hozzá: ״Meddig részegeskedsz még? Ideje hogy kijózanodj a bor hatása alól!” Hanna meg így válaszolt néki: ״Nem, uram, szomorú szívű asszony vagyok én, de nem ittam bort és szeszes italt, csak a szívemet öntöttem ki az Örökkévaló előtt. Ne nézd szolgálódat alávaló asszonynak, hiszen nagy bánatomban és szomorúságomban beszéltem mostanáig.” Akkor Eli így szólt hozzá: ״Menj békességgel, és Izrael Istene teljesítse kérésedet, amit kértél tőle!” Ő meg így válaszolt: ״Bárcsak tetszést lejne szolgálója az Ő szemében!” Ezzel útjára indult az asszony, evétt és már nem volt olyan [szomorú] az arca. Kora reggel felkerekedtek, leborultak az Örökkévaló előtt, azután visszaindultak s meg is érkeztek házukba, Rámába. Miután Elkáná feleségével, Hannával hált, az Örökkévaló megemlékezett róla, és idő fordultával Hanna teherbe esett és fiút szült, kit Sámuelnek nevezett el: ״Hiszen az Örökkévalótól kértem őt!” Mikor aztán elzarándokolt az az ember, Elkáná és egész háza népe, hogy bemutassa az évi vágóáldozatot az Örökkévaló előtt és teljesítse fogadalmát, Hanna nem ment vele, mert azt mondta férjének: ״Előbb elválasztjuk a gyermekét, azután elviszem, hogy megjelenjen az Örökkévaló színe előtt, és akkor ott marad majd örökre.” Férje, Elkáná meg azt mondta neki: ״Tégy úgy, ahogy jónak látod, maradj itt, míg elválasztod, csak tartsa meg ígéretét az Örökkévaló!” így az asszony otthon ült és szoptatta fiát, míg elválasztotta. Mikor aztán elválasztotta, felvitte magával, meg három bikával, egy éfá liszttel és egy tömlő borral, hogy elvigye az Örökkévaló házába, Silóba, bár a gyermek még kicsi volt. Levágták a bikát
