Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)
Reggeli imák felkeléskor
62 REGGELI IMÁK FELKELÉSKOR Ébredéskor הדומ ינא Köszönöm Neked,* örökké élő Uralkodó, hogy irgalmadban visszaadtad belém lelkemet: nagyon bízhatunk Benned! Reggeli áldások Felkelés és felöltözés után, amikor már kezet mostunk, állua elmondjuk a következő áldásokat: ךורב Áldott vagy Te, Örök Istenünk, Világ Ura, ki megszentelt minket parancsolataival, és meghagyta nekünk, hogy kezet mossunk! ךורב Áldott vagy Te, Örök Istenünk, Világ Ura, ki ésszerűen alkotván* meg az embert, üregekkel és nyílásokkal látta el! Nyilvánvaló és tudott dolog fenséges trónod előtt, hogy ha ezek közül bármelyik feleslegesen kinyílna vagy elzáródna, nem tudnánk létezni és eléd járulni. Áldott vagy Te, Örökkévaló, minden élőlény orvosa, kinek csodásak a művei! א הל י Istenem, a lélek, melyet belém leheltél, tiszta. Te teremtetted, Te alkottad, Te lehelted belém, Te tartod meg bennem, és Te fogod egyszer elvenni tőlem, hogy visszaadd az idők végén. Amíg e lélek bennem van, hálát adok Neked, Örökkévaló Istenem, őseim Istene, minden történés kútfeje, minden lélek Ura. Áldott vagy Te, Örökkévaló, ki az élettelen testekbe visszaadja a lelket!* הדומ ינא Köszönöm neked... Ebben az áldásban nem szerepel Isten neve, ezért mondhatjuk mindjárt ébredés után, még az ágyban, az előírásos kézleöntés előtt. רשא לצי Ki ésszerűen alkotván... A szükségletek elvégzése után mondott áldás. Nemcsak reggel, hanem napközben is mondjuk, kézmosás után. (Talmud, Bráchot 60b.) ריזחמה תומשנ Visszaadja a lelket! lásd Talmud, Bráchot 60b. Azon a hiten alapul, hogy amikor az ember alszik, lelke felmegy az égbe, és beszámól napközben véghezvitt tetteiről.
