Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Biblia 5. - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból (Budapest, 2008)

Bösálách (2Mózes 13:17-17:16)

17 Bösálách (2Mózes 13:17-17:16.) tatta nehezen; és mondta Egyiptom: Hadd meneküljek Izrael elől, mert az Örökkévaló harcol értük Egyiptom ellen. 26. Az Örökkévaló pedig mondta Mózesnek: Nyújtsd ki ke­­zedet a tenger fölé, hogy visszatérjen a víz Egyiptomra, szekerére és lovasaira. 27. Mózes kinyújtotta kezét a tenger felé és a ten­­ger visszatért reggel felé az ő erejébe, az egyiptomiak pedig me­­nekültek vele szembe; és beledöntötte az Örökkévaló az egyip­­tomiakat a tenger közepébe. 28. A vizek pedig visszatértek és elborították a szekeret, meg a lovasokat, Fáraó egész seregét, akik utánuk jöttek a tengerbe; nem maradt meg közülük egy sem. 29. Izrael fiai pedig átmentek szárazon a tenger közepében és a víz volt számukra fal gyanánt, jobbjukról és baljukról. 30. És megsegítette az Örökkévaló aznap Izraelt Egyiptom kezéből; és Izrael látta az egyiptomiakat holtan a tenger partján. 31. Izrael látta a nagy hatalmat, amellyel cselekedett az Örökkévaló az egyiptomiak ellen és félte a nép az Örökkévalót; és hittek az Örökkévalóban és Mózesben, az ő szolgájában. 15. fejezet Dal a Sástengemél 1. Akkor énekelte Mózes és Izrael fiai ezt az éneket az Örök­­kévalónak és szóltak, mondván: Hadd énekelek az Örökkévaló­­nak, mert fenségesen fenséges volt, lovat és lovasát a tengerbe döntötte. 2. Erősségem és énekem Isten, ő lett nekem segedel­­mem. Ez az én Istenem, őt dicsőítem atyám Istene, őt magaszta­­lom. 3. Az Örökkévaló, a harc ura, Örökkévaló a neve! 4. Fáraó szekereit és seregét a tengerbe vetette és válogatott vitézei elme­­rültek a nádastengerben. 5. A mélységek borítják őket, leszálltak a habokba, mint a kő. 6. Jobbod, Örökkévaló! dicső erőben; jobbod, Örökkévaló! összezúzza az ellent. 7. Fenséged nagysá­­gával lerontod támadóidat, kibocsátód haragodat és megemészti őket, mint a tarlót. 8. Orrod leheletétől feltorlódtak a vizek, megálltak mint a fal a hullámok, megmerevedtek a mélységek a tenger szívében. 9. Szólt az ellen: Üldözöm, elérem, zsákmányt osztok, betelik velük lelkem; kirántom kardom, kiirtja őt kezem! 10. Fújtál leheleteddel: elborította őt a tenger; elsüllyedtek, mint az ólom a hatalmas vizekben. 11. Ki olyan, mint te, a hatalma­­sak között, Örökkévaló! Ki olyan, mint te, dicső a szentségben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom