Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2011)
Ünnepi törvények és szokások
163 Rabbi Slomo Ganzfried: A Sulchán Aruch kivonata lammal mondja az egész kádist. Mire a sófarral tekiát fújnak annak jelzésére, hogy az isteni sechina fenség már a magasba távozott, miként az a Tóraadása (az isteni megnyilatkozás) után történt, hol midőn a sechina felemelkedett, az vagyon mondva {2Mózes 19:13.): huzamosan szól a harsona stb.; továbbá mondva vagyon (Zsoltárok 47:6.): "fölszálla Isten a riadóban"; emléke ez a jóbelesztendőnek a jóm kipur napján fölharsanó szabadság-tekia hívásának. Ezt a tekiát meg szabad fújni, ha még nem is jöttek fel a csillagok, de már estalkonyat van, még sábát napján is. De ha még nappal van, nem szabad megfújni. A tekia fűvása után valamennyien háromszor egymás után mondják "Lösáná hábáá biJrusálájim - Jövő esztendőre Jeruzsálemben!" 27. A csillagok feltűnte után a mááriv (esti) imát mondják, amihez méltó előimádkozót kell odaállítani, ez imádkozzék lassan áhítattal, a sietőket utasítsák rendre. A mááriv ima Amidá (18 áldásszakasz) imájába r az Atá chonántánu... szakaszt toldják. Ha sábátra esett, ez után a Vájiten löchá...-t mondják és elhagyják a Viki noám... és a VöAtá kádos... imákat. Az ima után megszentelik a holdat és örömmel és vidám szívvel köszönti egyik a másikat, mint ünnepen. 28. Jóm kipur kimenetele után a havdala (a szentséges napot a szentségtelentől megkülönböztető (szertartásnál csak oly gyertyára mondhatnak bráchát, mely sábáton (az ünnepen) át megvolt és nem most vették ki a formakövek közül vagy hasonló formából, sem arra, amelyet olyanról gyújtottak meg. A leghelyesebb egy gyertyát azon a mécsen vagy gyértyán meggyújtani, amelyet a lakásában előző napon gyújtott és a kettőre együtt a bráchát mondani. Ha nincs gyertya a lakásban, hozzon égő gyértyát a zsinagógából, gyújtson meg erről egy másikat és mondja rájuk az áldást. Szükség esetén mondható áldás arra a gyertyafényre is, amelyet a nemzsidó gyertyáján gyújtottak vagy amelyet a kőformából vagy hasonr lóból most vettek ki. A havdalát nem kezdik a Hiné El jösuáti... írásversekkel, hanem mindjárt a serleg borra és a gyertyafényre mondják a bráchát és utána a Hámávdil áldást, míg ha sábát is volt, illatos fűszerre is mondanak bráchát és a Hiné El jösuáti... versekkel kezdik a havdalát, mint más sábát kimenetelekor. 29. Jóm kipur végeztével esznek, isznak és vigadnak, mert így hozza a midras: Jóm kipur végeztekor mennyei hang száll és szól a világba: "menj, edd örömmel kenyeredet és igyad vidáman borodat, mert kedvesen fogadta Isten tetteidet (vezeklésedet)" (.Prédikátor 9:8 ). 30. Akik a micvakötelességeket szigorúan veszik, mindjárt jóm kipur kimenetele után fognak hozzá a szukká (sátor) készítéséhez, hogy ezzel is
