Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2011)

Ünnepi törvények és szokások

155 r Rabbi Slomo Ganzfried: A Sulchán Aruch kivonata del az alkonyodás előtt hagyja abba étkezését. A hitbuzgók még előbb, kb. egy órával az est beállta előtt hagyják abba. Ha abbahagyta, mikor utána még hosszú volt a nap és szándéka is később még enni vagy inni, kell, hogy ezt már az evése után járó asztali ima előtt elhatározza és hatá­­rozottan kijelentse, vagy legalább is szívében gondolja, hogy e megszakí­­tással még nem veszi magára a böjtöt. 13. A mi országainkban jóm kipur előestéje előtt nem szoktak mele­­gén eltenni eledelt a böjt után való szükségletre, ahogy szokás erev sábátkor eltenni sábátra, mert olybá tűnik, mintha jómhakipurimról ké­­szült volna hétköznapra, továbbá azért sem, mert mohó falánkságnak tűnnék. 14. Az vagyon az írásban (Jesájá 58:13.): "és tiszteknek az Örökké­­való szent napját", ezt úgy magyarázzuk (Sábát 119a.): ez jóm kipur nap­­ja, amelyen nincsen evés, nincsen ivás, micvakötelesség tehát azt tiszta ruhával és (gyertya-, mécses-) fénnyel megtisztelni. Ezért terítenek ki a zsinagógában szép takarókat és gyújtanak több fényt, amit az írás a meg­­tisztelés módjának nevez, mert az vagyon mondva (Jesájá 24:15.): "böurim tiszteljétek meg az Örökkévalót", amit Onkelosz targumjával úgy fordítunk: "fényekkel tiszteljétek meg az Örökkévalót". Estalkonyat előtt terítenek takarókat az asztalokra és gyújtják meg a gyertyákat a la­­kásban éppúgy, mint erev sábát alkonyata előtt. Ott kell meggyújtani a gyertyát abban a szobában, hol a felesége fekszik, hogy a nemi érintke­r zést kerüljék. A gyertyák meggyújtásakor ezt az áldást mondják: "Áldott vagy Te... s megparancsolta nekünk, hogy gyújtsuk a jóm kipur gyertyá­­ját (mécsesét)". Ha pedig sábátra esik, ezt mondják "...hogy gyújtsuk a sábát gyertyáját és a jóm kipur gyertyáját (mécsét)". (A Sehechejánu bráchára vonatkozólag 1. fent 103:4.) 15. Fel szokták venni a ״kitel”-t, ez a halottak ruhája (fehér palástja) és ezáltal az ember szíve jobban megalázkodik, és inkább megtörik. Még r a gyászoló is felveheti. Es mert imára szánt ruha, nem menjen ki benne illemhelyre. A nők is fehér és tiszta ruhákat vesznek fel a nap tiszteletére, de ne ékesítsék magukat ékszerekkel, az ítélettől való félelme miatt. 16. Az a szokás, hogy az apa és az anya megáldja fiait és leányait, mielőtt a zsinagógába mennek, mert akkor már beköszöntött a nap szent­­sége, az irgalom kapui már kinyittatnak. Ebben az áldásban azt könyör­­gik, hogy pecsételtessenek meg jó életre és legyen a szívük szilárd az Is­­tenfélelemben és sírva és könnyezve esedeznek, hogy fogadtassák szíve­­sen imájuk. Ezzel fiaik és leányaik is készségre serkennek, hogy jó uta­­kon járjanak és az igazaknak (jámboroknak) ösvényeit őrizzék. Néme­­lyek elmennek rokonokhoz is, olyanokhoz, akik tóratudósok és igaz jám­­bor emberek, hogy áldást nyerjenek tőlük és megkérjék őket, hogy imád­

Next

/
Oldalképek
Tartalom