Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2009)
Ünnepi törvények és szokások
175 Rabbi Slomo Ganzfried: A Sulchán Áruch kivonata kezeit eressze alacsonyabbra, de a négy fajta maradjon úgy, ahogy nőtt (felfelé állva). Vannak, akik a lulávot lefelé fordítják. Az ember ne térjen el a helyi szokástól. Nem szükséges arccal abba az irányba fordulnia, amely felé a lulávot rázza, csak a luláv hegyét fordítsa arra. A rázásnak nem kell erősnek lennie, hanem a rezegtetése, hogy a levelei mozogjanak, - is elég. 5. A luláv felvétele előtt tilos bármit is enni. Aki úton van és reméli, hogy olyan helyiségbe ér, ahol etrog és luláv van, továbbá a falvakban lakók, kiknek a lulávot és etrogot ki szokták küldeni, várjanak délig, de ne tovább, mert ünnepen és félünnepen nem szabad tovább böjtölni. Akinek gyenge a szíve ahhoz, hogy délig várjon, ehetik előbb is egy keveset, de aki nem annyira gyenge, az tartózkodjék még az ízleléstől is. 6. Szabad a lulávot visszatenni vízbe és ahhoz még vizet hozzá is önteni, de ne váltsa fel friss vízzel. Félünnepen azonban kötelesség a vizet frissel felváltani, hogy a luláv friss és szép maradjon. Félünnepen minden nap új (friss) fűzfaágat szoktak a csokorba tenni és ez a micva szebbé tétele. 7. A micvakötelesség teljesítésére szánt hádászt (mirtust) tilos az egész ünnep hét napja alatt, még sábát napján is szagolgatni. Az etrogot azonban szabad sábát napján szagolni és a Hanoiért ráéch tov bápérot (aki jó illatot ad a gyümölcsbe) áldást kell rá elmondani. Az ünnep többi napján azonban ne szagolják, ha nem is azért veszik fel, hogy parancskötelességüknek tegyenek eleget vele, mert kétséges, hogy kell-e rá áldást mondani. A lulávot sábát napján tilos kézbevenni még akkor is, ha arra magára vagy a helyére volna szükségünk, mert mukce (a használatból félreállított). Az etrogot azonban, mivel szagolni szabad, és nem mukce szabad kézbevenni. Szabad a gyapjúkóc közé is tenni, amelyben már jóm tov előtt is volt, mert az már előbb felvette a szagát, de ne tegye új (más) gyapotkóc közé, avagy valami ruhadarabba, mert abban most szülne szagot. 8. Az ünnep első napján nem lehet kölcsönvett lulávval és más fajtával megfelelni a parancskötelességnek, mert teljesen és valóban az övének kell lennie, mint írva vagyon: (3Mózes 23:40.): "És vegyetek magatoknak az első napon" - amit úgy magyarázunk: láchem — magatoknak: - miseláchem: - abból, ami a magatoké, ez kizárja azt, ami kölcsönkért. Minékünk azonban, akik Erec Izraél határain kívül élünk és a kétséges megállapítás miatt két napi főünnepet tartunk, a második napon sem lehet kölcsönkértre bráchát mondani. Ha más azzal a föltétellel, hogy használat után visszaadjuk, ajándékba adja, ajándék, (a magunké) és megfelelünk velők, még ha általában minden megjegyzés nélkül adják is oda, hogy eleget tegyünk velők a kötelességünknek, az is olybá vehető, mintha hatá
