Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2009)
Ünnepi törvények és szokások
A zsidó tudományok 148 pon nem kell már ezt az áldást elmondania. Ezért az a szokás, hogy a második este kidusához valamily új gyümölcsöt tesznek az asztalra, hogy a kidusnál mondott áldás a gyümölcsre is vonatkozzék, vagy öltsön új ruhát magára. Ha ilyenekkel nem rendelkezik, az nem akadály, mondja csak el a sehechejánu áldást a kidusnál, (mert mi azoknak a törvényt szabályozóknak a véleményének a lényegéhez igazodunk, kik szerint a sehechejánu áldást el kell mondani.). Ugyanígy mondja el a nő is a második este az ünnepi gyertyák meggyújtásánál (ha egyáltalában szokott sehechejánu áldást is mondani, akkor mindenesetre), ha csak lehet, öltsön ő is új ruhát, vagy tegyen oda új gyümölcsöt, hogy a sehechejánu bráchája erre is vonatkozzék. Ha nincs neki, nem akadály. Szintúgy a sófárfúvó, ha csak teheti, öltsön az ünnep második napján új ruhát. Ha az ünnep első napja sábátra esik, nincsen erre szükség, mert hiszen még nem mondották a sáfárra a sehechejánu áldást. 130. fejezet A tíz bűnbánati nap szabályai (6 pontban) 1. A tíz bűnbánati nap, mint a neve is mutatja, a bünbánatos megtérésre van kiszemelve. Minden ember köteles teljes bűnbánattal megtérni az Örökkévalóhoz, - áldassék neve! — mielőtt eljő a nagy és félelmetes nap: jóm kipur (az engesztelés napja), mert mondva vagyon: az Örökkévaló színe előtt tisztuljatok meg (3Mózes 16:30.) és mondva vagyon: Kenessétek fel az Örökkévalót, amikor megtalálható, (Jesájá 55:6.) amire azt mondják a bölceink, - legyen emlékük áldássá! -: ez a tíz nap ros hásánától jóm kipurig. Azért kell, hogy az ember ezekben a napokban vizsgálja meg a tetteit és térjen el gonosz cselekedeteitől. A kétséges bűn még súlyosabb megtérést, javulást kíván, mint a bizonyos bűn, mert az ember jobban megbánhatja, ha tudja, hogy bűnt követett el, mintha nem is tudja. Azért kellett a kétséges bűnért való áldozatnak drágábbnak lennie a vételáldozatnál. Foglalkozzék többet a tórával, a parancskötelességek teljesítésével és jótékonyság gyakorlásával és foglalkozzék kevesebbet üzleteivel. Azt írja rabbi Mose Kordovera — áldássá legyen az emléke! — hogy e napokat az ember olyanoknak tekintse, mint a félünnepeket és csak a kényszerültén szükséges munkákat végezze, inkább tartozik jóvátenni a maga és embertársa között felmerült ügyeket, mert azokra nincs is engesztelés, míg vissza nem adja az elraboltat, a kizsaroltat (elcsaltat) és meg nem engeszteli, hogy megbocsásson neki. 2. Illő, hogy az ember e napokban oly szigorításokkal éljen, aminőket az egész esztendőben nem szokott alkalmazni, mert hiszen mi is azt kérjük az Örökkévalótól, - áldassék neve! — hogy kegyes szeretettel éljen mivélünk szemben, aki pl. egész esztendőben megeszi a nemzsidó kényé
