Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2009)
Ünnepi törvények és szokások
A zsidó tudományok 140 jóm kipur megszünteti a harminc nap gyászát. De ha nem szerzett rá szókásjogot és akadna más, ki éppen oly érdemes mint ő, szigorúbban kell venni. De a szelichót akár minden napján, még erev ros hásánákor (az újév előtti napon) is bármely gyászoló is lehet előimádkozó, csak a sivóban, gyásza első hetében nem. 9. Az egyén, aki egyedül mondja a szelichótkönyörgéseket, a slos eszré midot szakaszát nem szabad mint imát és kérelmet elmondania, hanem csak, mint Tóraolvasmányt a megfelelő hanglejtéssel és dallammal. Még olyan helyen is, hol más ima említi Isten 13 tulajdonságát, pl. az uzchor lánu brit slos eszré és hasonlókban, ki kell azok említését hagynia. Szintúgy ne mondja az aram nyelvű könyörgéseket, pl. a Máché umászé..., a Mórán dövismájá... szakaszokat is csak tíz felnőtt minján együttesében. 10. A gyászolónak nem szabad távoznia házából azért, hogy a szelichót könyörgésekhez a zsinagógába menjen, kivéve erev ros hásáná (újév előtti napon), mert akkor több szelichótkönyörgést mondanak. 11. A nagy és félelmes napok előimádkozója meg a sófar fúvó már három nappal ros hásáná előtt tartsák magukat távol minden olyan dologtói, ami tisztátalanságot okozhat és tanulmányozzák ki-ki képessége szerint az ünnepi imák és ünnepi költemények magyarázatát és a sófarfúvás szabályait. Muszár (erkölcsoktató) könyveket is tanuljanak, melyek felserkentik az ember szívét, hogy féljen az Örökkévaló rettenetességétől és fensége fényétől, mikor fölkel megítélni a földet. Ha nem akad olyan sófárfúvójuk, aki Tóratudós volna, nézzenek utána, hogy a mákri, a sófárhangok diktálója legyen mindenesetre Tóratudós és legyen gyakorlőtt a sófarfúvás szabályaiban, hogy az esetben, ha tévedés esnék a sóvárfúvásban, tudja, mit kell tennie és megvizsgálni is tudja a sáfárt, hogy kóser (alkalmas)-e. 12. Sokan böjtölni szoktak a tíz bűnbánó napon, és mert ezekből (a tízből) hiányzik az a négy nap, amelyen nem böjtölhetnek, ezek a ros hásáná két napja, a közbeeső sábát és az erev jóm kipur, jóm kipur előző napja, ezért ezek helyett négy napot böjtölnek a ros hásánát megelőző szelichótnapok közül, azaz a szelichót első napján, erev ros hásáná (újév előtt való napon) és közbenső napok közül két napon, rendesen a hét második és ötödik napját vállalják, de ha ezeken valamely micvakötelesség örömlakomája volna, ehetnek azon és helyette más napon böjtöljenek. Avagy; ha tudják, hogy valamely micva teljesítésnek örömére lakomát fognak tartani, böjtöljenek helyette már egy nappal azelőtt (1. fent. 127:3., 14.).
