Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)

8. A Tóra isteni eredetű

215 Jehudá Hálévi rabbi: Kuzári maszorával, a pontozással, a hangsúlyozással, a megengedéssel és a tiltással és az ítéle­­tekkel kapcsolatban... 38. A rabbi mondta: A törvény arra ösztönöz, hogy egy törvény, egy előírás le­­gyen. Az ő következtetéseik alapján azonban több törvény lesz, mégpedig mindegyikük következtetésének megfelelően. Bizony, még az egyes ember sem marad meg egy tör­­vénynél, mivel minden nap új vélemény születik meg benne és növekszik tudása. Olyan emberrel találkozik, aki ellenérveivel megcáfolja, és ezért meg kell változtatnia vélemé­­nyét. Ha úgy találjuk, hogy nézetük megegyezik, akkor tudjuk, hogy egy korábban élt embernek vagy csoportnak a [nézetét] hagyományozzák. Ebben az esetben föl kell ró­­nunk nekik azonos nézeteiket és meg kell kérdeznünk tőlük, hogyan lehetséges, hogy ebben a törvényben így megegyeztek, miközben a gondolkodás Isten szavát valószínű­­leg sokféle módon értelmezi. Ha azt mondják: így gondolta Ánán, vagy Benjámin, vagy Sául, vagy valaki más, akkor inkább olyanoknak a hagyományát kellett volna elfogadniuk, akik régebbiek és méltóbbak a hagyományozásra, gondolok itt a bölcsekre. Azok ugyanis egy csoportot képeznek, ezek pedig egyes személyek. A bölcsek következtetése a próféták hagyomá­­nyára támaszkodik, ezeké pedig csakis következtetés. A bölcsek [nézetei] megegyez­­nek, ezekéi pedig eltérőek, a bölcsek mondásai arról a helyről valók, amelyet az Örök­­kévaló választ. Még ha csak következtetéseiken nyugodnának is nézeteik, akkor is el kellene azokat fogadni, ezekkel azonban nem így áll...

Next

/
Oldalképek
Tartalom