Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)

6. A prófécia létezése

6. A prófécia létezése

172

Maimonidész, Mose ben Máimon, a Rámbám: More növochim: A tévelygők útmutatója

A prófécia

2. rész 32. fejezet

A próféciára vonatkozó nézeteivel az embereknek úgy állunk, mint a világ ősidőktői valósága vagy teremtése dolgában, evvel azt akarom mondani, hogy valamint azoknál is, akiknél Isten léte bebizonyult valami, háromféle nézettel találkozunk, a világ ősidőktől valósága vagy teremtésére nézve - amint kifejtettük - úgy a próféciára vonatkozó nézetek is háromfélék. Nem veszem figyelembe Epicur nézetét, mert ő Isten létét nem hiszi, annál kevésbé hiszi a próféciát, de célom felemlíteni az Istent hívők nézeteit.

1. Az első nézet, s ez a műveletlenek sokasága által vallott nézet, mely a prófétáiban hisz, és a mi hittörvényünket valló emberek egy része is hiszi azt, t. i. hogy Isten kiválaszt tetszése szerint az emberek közül valakit, ráárasztja a próféciát, és küldetéssel bízta meg őt, tekintet nélkül szerintük arra, hogy az a férfiú akár bölcs-e, akár tudatlan, akár éltes, akár fiatalember, csakhogy feltételeznek benne, valami jót és erkölcsi fóléuyt, mert ember fia mind eddig legalább nem állította, hogy e nézet szerint Isten szellemét gonosz emberre árasztja, hacsak elébb jóra nem térítette.

2. A második nézet a filozófusok nézete s az, hogy a prófécia egy tökéletesség az ember természetében, s e tökéletesség el nem érhető valaki által, hanem csak tanulmány útján, amely azt, ami a nemben mint lehetőség meg van, valósággá teszi, hacsak abban nem gátolja vagy valamely a vérmérsékletből eredő akadály, vagy valamely kívülről jövő ok, amint az minden tökéletességnél szokott lenni, melynek léte valamely nemben lehetséges. Mert ama tökéletességnek a végletig való jelenléte az emberi nem minden egyedében föl sem is tehető, de igen is egy egyedben, és e kívül pedig szükségképen nem. S ha ama tökéletesség olyan volna, hogy annak elérésére szükséges volna egy létesítő, lehetetlen volna egy létesítő nélkül. S e nézet szerint lehetetlen, hogy tudatlan próféta legyen, vagy hogy valaki, mint nem próféta éjjel lefeküdjék, és reggelre, mint próféta fölébredjen, mint az, aki valamit véletlenül talál. Hanem a dolog úgy áll, hogy a kiváló ember, aki értelmi és erkölcsi tulajdonságaival tökélyre vitte, hogyha a lehető legtökéletesebb képzelhető tehetséggel bír, s előkészül oly módon, amint erről hallani fogsz, az olyan próféta lesz szükségképen, mert ez a tökéletesség nekünk természetünkben van, s nem járja e nézet szerint, hogy egy, prófécia dolgában arra való, és a ki arra elkészült ne legye próféta, valamint hogy lehetetlen, hogy egy egészséges vérmérsékletű emberben, aki jó táplálékkal táplálkozik, abból a táplálékból ne váljék jó vér, s ami ehhez hasonló.

3. A harmadik nézet, s az hittörvényünk nézete, és tanunk alapja teljesen ugyanaz mint eme philosophiai nézet egynek kivételével. Még pedig, mi azt hisszük, hogy a prófécia tekintetében arra való, aki erre elkészült, lehet, hogy nem próféta, még pedig Isten akarata következtében, hanem már ez nekem úgy tetszik, mint egyike, a csudálatos dől-