Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)

6. A prófécia létezése

167 Jehudá Hatévi rabbi: Kuzári 10. A rabbi mondta: Nem nehéz fölfogni, hogy két föld közül az egyik kitüntetett. Magad is megfigyelheted, hogy egyik helyen az egyik növény tenyészik, de nem él meg a másik, vagy megvan ott az egyik fém, de nincs meg a másik, megél ott az egyik állat, de nem él meg a másik. Az ott lakókat egy speciális testalkat és karakter jellemzi, szemben másokkal, a [testnedvek] keveredési arányának következtében. Ennek követ­­kezménye ugyanis a lelkek tökéletessége vagy tökéletlensége. 11. A Kazár mondta: Nem hallottam arról, hogy Kánaán lakói kiválóbbak lennének a többi embernél. 12. A rabbi mondta: A hegyetekről azt állítjátok, hogy sok a szőlő rajta. Ha nem ültettétek volna cl a tökéket és nem művelnétek meg a földet kellő módon, akkor nem hozna termést. A legelső, sajátos pozíció megilleti azt a népet, amelyik kiválasztatott és amelyik a mag, ahogy említettem. Maga a föld is segítséget jelent a vele kapcsolatos cselekményeknek és törvényeknek, a föld megműveléséhez hasonlíthatóan a szőlő ese­­tében. Ennek a sajátos pozíciónak a kapcsolata az isteni logosszal nem sikeres azonban egy másik helyen, mint ahogyan a szőlő sem szaporodik ugyanilyen sikeresen egy má­­sik hegyen. 13. A Kazár mondta: Hogyan lehetséges ez? Ádámtól Mózesig [és Mózestől a pró­­féták végéig] más helyen is felléptek próféták, például Ábrahám Ur-Kászdimban, Ezékiel és Dániel Babilonban, Jeremiás Egyiptomban. 14. A rabbi mondta: Mindenki, aki prófétáit, az vagy azon [a földön] vagy azért [a földért] szólt prófétaként. Ábrahám azért vált prófétává, hogy oda jussanak. Ezékiel és Dániel miatta szóltak. Mindketten voltak az első templomban, és a Sechiná jelenléte révén emelkedett a próféta rangjára a kiválasztottak közül mindaz, aki arra készen állt... Ami az első embert illeti, ez annak a földje volt, itt halt meg a hagyomány szerint. A Machpéla barlangban négy pár nyugszik: Ádám és Éva. Ábrahám és Sára, Izsák és Rebekka, Jákob és Lea. Ezt a földet 'Isten előtt'-nek nevezik és azt mondják, hogy az Örökkévaló szemei rajta függenek. Miatta tört ki a féltékenykedés és irigység Ábel és Káin között először, amikor meg akarták tudni, hogy kettőjük közül ki Ádám utódja, ki a kiválasztott és a mag, az isteni rendhez kapcsolódva ki örökli a földet, hogy a másik csak üres héj le­­gyen. Eztán következett be Ábel megölése és lett a királyság gyermektelen. Mondták: elment Káin az Örökkévaló színe elől azaz arról a földről, ahol együtt voltak és földön­­futó bujdosó lett. Azt mondta: íme, elűztél ma engem a föld színéről és elrejtőzöm elő­­led. Ugyanígy mondták: fölkelt Jóna, hogy Tarsísba meneküljön az Örökkévaló színe elől.״5נ Ő a próféták földjéről futott el, majd oda vezette vissza Isten a cethal gyomrából és ott tette öt prófétává. Amikor megszületett az Ádámhoz hasonló Sét, (ahogyan meg van írva: képére és hasonlóságára nemzette), akkor ő elfoglalta Ábel helyét. Ahogyan meg van írva: mivel adott nekem az én Istenem más magot Ábel helyett, mivel megölte őt Káin. Megérdemelte, hogy Ádámhoz hasonlóan 'Isten fiának' nevezzék és megérde­­melte azt a földet, amelyik csak egy fokkal áll az Édenkertnél alacsonyabban... E föld miatt tört ki a viszálykodás Izsák és Ismáél között, aminek következtében Ismáélt mint üres héjat elvetették. Róla mondták: íme megáldom őt, megszaporítom öt és megsokasítom őt nagyon. Ez a világi boldogságra vonatkozik. Ezek után a következő áll írva: megerősítem szövetségemet Izsákkal, ami közvetve az isteni renddel való kap-250

Next

/
Oldalképek
Tartalom