Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)
6. A prófécia létezése
163 A zsidó tudományok Ráv Szöádjá Gáon: Emunot vödéot: Hittételek és elvek könyve A teremtő erő és a természet 3. értékezés 4. fejezet S miután elmagyaráztam, miért volt szükség az [isteni] küldöttek elküldésére, a következőkben szeretném azt kifejteni, hogy a többi ember miként ismerte el küldetésük hitelességét. Azt mondom tehát: Az emberek tudták, hogy erejük és képességük által lehetetlen számukra, hogy uralkodjanak a természeti elemeken, vagy hogy megváltoztassák a [dolgok] lényegét, sőt, minderre képtelenek, hisz ez Teremtőjük munkája, aki [miután] uralkodik a különböző természeti elemeken, létrehozta az összetett létezőket, annak dacára, hogy [a természeti elemek] nem fémek össze egymással. S lényegüket annyira megváltoztatta, hogy összetett formájukban egyáltalán nem látszik az eredeti lényeg, hanem más formát mutatnak, mint a "tiszta" lényeg. Ezen azt értem, hogy embért vagy növényt, vagy effajta testeket [formált belőlük], s mindez az emberek számára jelzés, amely a Teremtő tevékenységére utal. S amennyiben a Teremtő bármilyen küldöttet választott is [közléseinek] közvetítésére, rendszerint felruházta valamelyik "jelévei", [azaz] vagy arra tette képessé, hogy a természeti elemeken uralkodjon, például megszüntesse a tűz égetését, vagy megállítsa a víz folyását, vagy lefékezze egy égi szféra mozgását, vagy más effélékre; vagy arra tette őket képessé, hogy egy létezőt egy másíkká változtassanak: például állatot élettelenné, vagy élettelen [dolgot] élővé, a vizet vérré, a vért vízzé alakítsák. S ha [Isten] valakinek efféle [prófétai] jelet adományoz, minden embernek, aki látta, küldöttként kell tisztelnie [a jelet bemutatót], s szavának hitelt kell adnia, hiszen a Bölcs nem adja jelét, csak annak, akiben megbízik. Ez a jelenség nemcsak az értelem számára látható be, hanem a szent könyvekben is előfordul, amint ezt Mózes Urunk közléseiből is megtudtad [125] a csodás jelekre és a csoda téttekre vonatkozóan, amelyek [Istentől] neki adattak. Am ezt itt nem kívánom tovább részletezni, hiszen leírásuk megtalálható 2Mózes könyvében, az e könyvhöz írt magyarázatban és egyéb helyeken. Amint [Mózes] mondta népének:245 "emlékezz vissza... a nagy próba tételekre, amelyeket saját szemeddel láttál, a jelekre és csodákra". Azok az emberek, akik ebben hisznek, s szavaiknak hitelt adnak, ők az erényesek, a Szentírás szavai szerint:246 "...bemutatta a jeleket a nép előtt. A nép pedig hitt". S akik [mindebben] nem hisznek, s nem adnak hitelt [a próféták] szavainak, ők a tévelygők, rájuk vonatkozik [a Szentírás] azon közlése:247 "mert nem hittek Istenben". Itt néhány szót szólnom kell a valóságos létezőkre vonatkozóan. A Teremtő, dicsőíttessék és magasztaltassék, nem változtat meg egy szubsztanciát, csak úgy, hogy előtte 245 5Mózes 7:19. 246 2Mózes 4:30-31. 247 Zsoltárok 78:22. 0 0 Q fi 0 D 0 8 0 0 D D D 0 fi 0 0 D
