Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)

11. Jutalom és büntetés

263 Maimonidész: A megtérés szabályai 4. §. Bárha az újévi sófárfüvás kifejezetten bibliai parancs, jelentőségére nézve ta­­nulságos utalásokat nyerünk a Szentírás más helyein is, úgymint: ״Ébredjetek alvók álmotokból és szunnyadozók keljetek fel mély alvásotokból és vizsgáljátok meg csele­­kedeteiteket. Térjetek meg és gondoljatok Teremtötökre!”. Vajúdó időkben sokan fe­­ledkeznek meg örök értékekről, igazságokról és könnyen tévednek meg. ״Minden ál­­műk múló dőreség, haszontalan semmiség.” Ezeknek szól a figyelmeztetés: ״Tekintsé­­tek meg leikeiteket, és javítsátok meg útjaitokat és cselekedeteiteket.” ״Hagyja el min­­denki közületek gonosz útját és helytelen gondolatát!” A lelki vizsgálat itt vázolt nagy jelentősége arra kell késztessen minden embert, hogy állandóan úgy tekintse magát és az egész világot, mintha a bűnök és az erények egyenlő mértékűek lennének és az ő jó, vagy rossz cselekedetétől függne a mérleg jobb­­ra vagy balra billenése. Az egyikkel maga és az egész világ pusztulását, a másikkal az üdvösséget, a megmenekülést segítheti elő. Erre vonatkozólag mondották460: ״A jámbor a világ alapja”, - mert ő billenti el és menti meg erényességével a világ helyzetét, sor­­sát. Ezért ősi szokás Izraelben a jótékonyság bő gyakorlása és a jócselekedetek minél gyakoribb művelése az év minden szakában, de különösen a félelmetes napokban, Ros­­hásáná és Jom-Kipur között. Ugyancsak azért szokás e tíz napon kora hajnalban felkelni és napfelkeltéig a templomokban bűnengesztelésre késztető könyörgő imákat mondani. 5. §. Cselekedeteink fent vázolt elbírálásánál nem veszik figyelembe az először, vagy másodszor elkövetett bűnt. Csak a harmadik esetben elkövetett bűnt veszik számi­­tásba. - Ha a bűnünk ezzel több, akkor hozzászámítják az első kettőt is, ha az első két bűnünk levonása esetén az érdemünk több, akkor minden bűnünket az elkövetés sor­­rendjében megbocsátják. Egyensúlyra billentett mérleg esetén, így a harmadik midig elsőnek számít, mivel a két előző már megbocsátják. Ugyanígy a negyedik, az ötödik bűn a számok végtelenjéig. De ez csak az egyénre vonatkozik, amint olvassuk461: ״íme, mindezt háromszor cselekszik a Teremtő az emberrel.” A közösségben elkövetett bűnöknél az első három mindig függőben marad, mert: ״Izrael három bűnét (megbocsátom) és a negyediket nem viszonzom (engesztelékenységemmel)”46־. A fenti számítást tehát a községnél a negye­­dik bűntől elkezdve eszközük. Ha a középszerűnek számító, akinek annyi a bűne, mint az erénye; életében nem imádkozott Tefílinnel (imaszíjakkal) azt bűne súlyossága szerint ítélik meg, de a túlvi­­lági boldogságnak osztályrészese lehet. Ugyanez a sorsa más bűntevőknek, akiknél túl­­súlyban vannak bűneik. Elnyerik méltó büntetésüket, de azért részesei lehetnek még a túlvilágnak. Mert ״minden izraelita részese a túlvilágnak”, bárha vétkezett, amint megír­­ták463: ״Néped mindannyian igaz emberek, örökké bírják majd az országot.” Az ״or­­szág” szó csak jelképesen értendő. Az élet országáról van szó, s az nem más, mint a túlvilág. Ugyanígy részesei lehetnek a túlvilági boldogságnak a többi népek jámborai is. 460 Példabeszédek 10:25. *6'Jób 33:29. 462 Ámosz 2:6. 464 Jesájá 60:21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom