Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)
2. Talmud
A zsidó tudományok 86 70. §. Hasonló a törvény egy borkád esetében is, ahol a kádon kívül állva csak úgy szabad a kádból inni, ha a fejünket és a testünk nagyobb részét a kád fölé helyezzük, azaz egészen belehajolunk. A Gömárá elmagyarázza, hogy ez a kitétel nem a szombat törvényére vonatkozik, hanem a máászér-éra (termésből adandó tized, ugyanis tilos a termésből addig enni, míg el nem különítették belőle a papi tizedet). Ha azonban valaki közvetlenül a kádból iszik, akkor ezt megteheti, annak ellenére, hogy még nem különítette el a máászert, mivel ez alkalmi fogyasztásnak számít. 71. §. Szabad kézbe vagy edénybe gyűjteni esővizet a közterületen állva az ereszből - a tetőről a ház fala mentén lefutó esőcsatornából, tíz tefách alatt* 103 104, azaz, amikor a víz a közterület légterében van, tíz tefáchnyinál közelebb a talajhoz, mivel a légtér ezen a szinten közterület, így a vizet nem szállítottuk. A Gömárá elmagyarázza, hogy a vizet csak a levegőben szabad felfogni, de az inni kívánó keze, szája vagy edénye nem érhet a csurgóhoz, mivel esőcsatornáról van szó, amely három tefáchnál közelebb van a tetőhöz, tehát a státusa megegyezik a tetőével, amely magánterület. Következésképp ha az illető kezét, száját vagy edényét a csurgóhoz tartja, magánterületről kap vizet, és azt köztemletre juttatja, ahol áll. 72. §. A vízköpőből pedig, amely a tetőről közterületre vezet, s melynek szája általában több mint három tefáchnyira nyúlik ki a tetőről, de nincs négyszer négy tefáchnyi területe, ilyenformán mákom pturnak számít, ezért bármilyen módon lehet inni belőle, azaz az inni kívánó a levegőben is felfoghatja a vizet, és a csőhöz is tarthatja a kezét vagy edényét szombaton, mert a vízköpő mákom pturm. Ha azonban van négyszer négy tefáchnyi területe, akkor az illető nem tarthatja kezét, száját vagy edényét három tefáchnál közelebb az esőcsatornához, mert annak akkor a törvény szerinti státusa magánterület, és ebből következően az, aki iszik belőle, az magánterületről közterületre szállít vizet. 7. misna A ciszterna és a szemétdomb 73. §. Ha a közterületen kiásott ciszterna peremén elhelyezett föld tíz tefách magas, és a mellette álló ház falán, fölötte van egy ablak, akkor szabad ,(1: A Gömárá elmagyarázza, hogy ez olyan esetre vonatkozik, amikor valaki olyan edényből iszik, amelyre szüksége van, és a Bölcsek ezt tiltják, nehogy áthozza arra a terűletre, amelyen áll. (Maimonidész) 103 Möiri szerint: ״Még tíz tefách alatt is”, és tíz tefách fölött is, ahol mákom ptur. 104 A misna csak azért tesz különbséget az esővízcsatorna és a vízköpő között, mert a Bölcsek mindig a tényleges körülményekről beszéltek, és a szokásos ereszcsatorna közelebb vannak a tetőhöz, a szokásos vízköpők pedig három tefáchnál messzebbre nyúlnak ki róla. Ha azonban az esővízcsatorna három tefáchnál messzebb áll ki a tetőtől, a törvényi státusa megegyezik a vízköpőével. (Toszáfot Jóm Tov)
