Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)
2. Talmud
A zsidó tudományok 78 A misnában említett első vélemény szerint viszont (és ez a háláchá is), csak annyi ruhát menthet ki, amennyit egyszerre viselni tud, nem veheti le őket abból a célból, hogy visszaforduljon újabb ruhadarabokért (amint ételből is csak három étkezésre elegendőt menthet ki, és nem mehet vissza többért)92. 5. misna A tűz megelőzése és oltása 46. §. Rabbi Simon ben Nánász azt mondja: rá szabad teríteni egy kecske bőrét egy sidára, tévára vagy migdálra (ládafélék), amely tüzet fogott, de még nem teljesen ég, mert a kecskebőr csak megperzselődik, de nem ég el, minek folytán megvédi az ilyen ládákat az elégéstől. Valamint, csinálhatnak válaszfalat bármilyen edényből, akár tele van vízzel, akár üres, hogy a tűz ne menjen át rajtuk, azaz hogy a tűz ne terjedjen tovább. Noha ez a válaszfal végső soron eloltja a tüzet, mégis szabad szombaton ilyen válaszfalat készíteni, mert a tüzet közvetett úton szabad eloltani. 47. §. Rabbi Joszé megtiltja, hogy vízzel telt új agyagedényekből készítsenek válaszfalat, mert azok nem állják ki a tüzet - mivel újak, nem bírják a nagy hőséget -, megrepednek és eloltják a tüzet. Azaz rabbi Joszé álláspontja szerint még közvetett módon, anyagi veszteség esetén sem szabad eloltani a tüzet. A háláchá azonban nem rabbi Joszé álláspontját követi (Maimonidész, A szombat szabályai 12:4.). hadarabok mentése dolgában azonban a többiek törvényi státusa megegyezik a károsultéval (.Rán, Bártenura). Egy másik magyarázat szerint az eltérés oka a következő: ha ételről van szó, a károsult nem menthet ki többet három étkezésre elegendőnél, amiből az következik, hogy az étel többi része gazdátlan, és a többiek szempontjából ez olyan, mintha a víz színén hányódó gazdátlan tárgyat találtak volna. A károsult tehát így szól hozzájuk: ״Gyertek, és mentsetek magatoknak!" Ruházat dolgában viszont a károsult maga is menthet annyit, amennyit akar, mármint magára öltve, levetve, és újabb ruhadarabokért visszamenve. A ruházat nem gazdátlan, tehát a károsult e szavakkal fordul a többiekhez: ״Gyertek, és mentsetek velem!", azaz segítsenek neki menteni, az ő nevében cselekedjenek ('Tuszáfot Rabbi Akivá Eiger). 92 Ez Maimonidész véleménye (A szombat szabályai 23:25.), a Rán szerint azonban ez a kitétel - nevezetesen hogy felöltheti, kiviheti, levetheti, visszamehet, felöltheti, kiviheti és levetheti, és ezt akár egész nap csinálhatja - az összes véleménynek megfelel. Ha ez így van, akkor miért nem érvényes ez az engedély az étel-italra is? Ennek az az oka, hogy az ételt a kezében viszi ki az ember, és ha megengednénk a károsultnak, hogy kivigye, letegye, majd még egy fordulóra visszamenjen, akkor tarthatnánk attól, hogy a holmija miatti aggodalmában eloltja a tüzet. Ugyanakkor a ruhanemű esetében, mivel azt csak magára öltve viheti ki, figyelni fog, és nem felejti el, hogy nem szabad oltani. Egy harmadik érteimezés (Sönot Élijáhu) szerint a ״visszamehet és kiviheti” csak a misna első véleményének felel meg, míg rabbi Joszé azt állítja, hogy a károsult csak tizennyolc ruhadarabot menthet ki, és nem mehet vissza továbbiakért.
