Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)
2. Talmud
73 Talmud 4. misna Az írás különböző esetei 28. §. Ha szombaton valaki két betűt ír le egy nem-tudás folytán, például nem tudja, hogy aznap szombat van, és e tévedése folytán leír két betűt, és a két betű leírása közt nem jött rá, hogy szombat van, az büntetendő: bűnáldozatot kell bemutatnia. 29. §. Ha valaki tintával írt, vegyi anyaggal (egyfajta narancsszínű földdel), szikráyal (egyfajta vörös festékkel), mézgagyantával, vagy calcanthummai (egyfajta rézszulfát tartalmú vízből készített festékkel - Albek misna kommentárja), vagy bármivel, ami tartós jelet hagy, két betűt ír két, egymással szőget alkotó falra, két szomszédos falnak arra a részére, ahol sarkot alkotnak egymással, egy-egy betűt mindkettőre, vagy két táblára, két szomszédos oldalra, vagy összefűzött írótáblákra, egy-egy betűt két szomszédos oldalára, és azok így összeolvashatok, azaz a falak vagy az írótáblák szélére írt betűk annyira közel vannak egymáshoz, hogy összeolvashatok, akkor az az illető a felsorolt esetek mindegyikében büntetendő. 30. §. Ha valaki a saját testére ír két betűt, tintával, az büntetendő, mivel bőrre írt (Maimonidész). 31. §. Aki két betüformát karcol a testére, az rabbi Eliezer szerint ״írás” miatt bűnáldozatra köteles, rabbi Jehosuá viszont fölmenti az illetőt, mivel ez nem normális módja az írásnak. A háláchá rabbi Jehosuát követi. 5. misna Nem tartós vagy nem olvasható írás 32. §. Ha valaki szombaton valamilyen folyadékkal ír, vagy gyümölcs levével, vagy ujjával betüformán rajzol az út porába, vagy az írnokok homokosedényéből származó porával, vagy bármivel, aminek jegye nem tartós, az nem büntetendő. 33. §. Ha átfordított kézzel írt (a tollhegy a keze háta felé néz), ha a tollat a lábával (lábujjaival), a szájával vagy a könyökhajlatával tartotta; ha egy betűt közel írt egy már leírt betűhöz, miáltal a két betű szót alkot, vagy ha írottat átírt megújítva őket, mert a betűk nehezen olvashatók voltak; ha egy chet-et (ח) akart írni, de két zájin (ז) lett belőle, azaz ha előbb két zájini írt le, azzal a szándékkal, hogy összeköti és ehet betűvé alakítja őket, de ezt végül nem tette, és így maradt a két zájin; vagy ha egy betűt írt a földre (a padlóra), és egyet a gerendára (a mennyezetre); vagy ha a ház két nem csatlakozó falára írt egy-egy betűt írt le belőle (amelyek így is szót alkotnak). Ha azonban, mondja rabbi Jehudá, két olyan betűt ír le, amelyek együtt nem alkotnak teljes szót, akkor nem büntetendő. A háláchá ezzel szemben leszögezi: ha valaki két különböző betűt ír le, az akkor is büntetendő, ha nem alkotnak szót.
