Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)

2. Talmud

61

Talmud

két öltés maga nem állandó, így viszont kétszeresen büntethető: részben a ״két öltés varrása”, részben az ״állandó csomó kötése” miatt;

ערוקה לע תנמ רופתל יתש תוריפת - tépés két öltés céljából - azaz egy romboló tevékenység végzése egy konstruktív cselekedet érdekében. Ha azonban valaki véletlenül szakít el valamit, akkor csupán rombol, és nem köteles bünáldozatot bemutatni.

A következő tevékenységi körök a bőrök kikészítésével (írásra szolgáló pergamen készítésével) kapcsolatosak, amelyekre a Sátorban a táchás bőrök élőkészítése folyamán került sor. Ezek az alábbiak:

דצה יבצ - szarvas vagy bármely más állat csapdába ejtése, befogása;

וטחושה - az állat levágása;

וטישפמה - bőrének lenyúzása;

ותלומה - a bőr sózása, ami a kikészítés első művelete;

דבעמה תא ורוע - a bőr kikészítése mésszel és hasonló anyagokkal. A Gömárá fölteszi a kérdést: mi a különbség a sózás és a kikészítés között? A kérdésre azzal válaszol, hogy a sózás és a kikészítés valóban azonos tevékenységi körbe tartozik, és hozzátesz egy kiegészítő kategóriát: karcolást (jelölés céljából);

וקחומה - a szőrzet lekaparása a bőrről, a bőr kisimítása pergamenkészítés vagy bármi más céljából, amihez sima bőr kell;

וכתחמה - felszeletelés csíkokra vagy amire kell;

בתוכה יתש תויתוא - két betű írása - a Sátor gerendáit megjelölték, hogy könnyebb legyen összeilleszteni őket: mindkét végükre írtak egy-egy betűt;

קחומה לע תנמ בותכל יתש תויתוא - radírozás két betű írása céljából - amikor tévedtek a Sátorban, kitörölték az írást, hogy újraírják. Ha azonban valaki véletlenül radíroz, az csupán destruktív tevékenység, és az illető nem ítélhető el;

הנובה - építés;

רתוסה - építmény lebontása;

הבכמה - tűz eloltása;

1

ריעבמה - tűzgyújtás - az egyik vélemény szerint csak az az ember büntethető, aki azért bontott le egy építményt, hogy másikat építsen helyette {Sábát 31b.), és hasonlóképpen csak az büntethető oltásért, aki tűz gyújtása vagy faszén előállításacéljából tette (Toszáfot, uo.)75;

הכמה שיטפב - kalapácsütés - egy munka befejezése. Minden munka befejezését ״kalapácsütésnek” nevezzük, mivel a mesterembereknek szokásuk, hogy az elkészített tárgyat megvizsgálják: nem hiányzik-e még valamilyen apró

75 Lásd még Toszáfot Jóm Tov, amely elmagyarázza, miért beszél előbb a misna a tűz eloltásáról, mint a gyújtásáról.