Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)
1. Biblia
39 Biblia A tízparancsolat negyedik parancsolata 2Mózes 20:8-11. Emlékezz meg a szombat napjáról 8. Emlékezz^4 meg a szombat napjáról25, és szenteld meg26! 9. Hat napon át dolgozz2', és végezd mindenféle munkádat28 29 30, 10. de a hetedik nap az Örökkévaló, Istened szombatja24. Ne végezz semmiféle munkát se te3<>, se fiad, se leányod, Emlékezz. Az ״emlékezz” szó használata azt jelentheti, hogy ez az intézkedés ismenetes volt az izraelitáknál már jóval a mannával történt tapasztalatok előtt is; ez tehát olyan szent intézmény, amelyet az ősatyáktól örököltek. Bölcseink azonban azt. hogy ״emlékezz meg a szombat napjáról”, úgy magyarázzák, gondolj rá és készülj az eljövetelére (.Pszáchim 106a., Bécá 15b. stb.); gondolj rá napról-napra és beszélj szentségéről és megszentelő hatásáról. Elrendelték, hogy a szombat beköszöntésekor elmondják a Kidus-imát, amelyben Istent dicsérik azért, hogy a szombatot adta és a szombat kimenetelekor a Hávdála-áldást, amelyben Istent dicsérik, hogy megkülönböztette a szombatot a munkanaptól. ־־ a szombat napjáról. Héberül; sábát. A sábát ige a munka abbahagyását és a pihenést jelenti. 26 és szenteld meg! A szombat olyan nap, amelyet a nyugalmon kívül magasabbrendü, szent céloknak szolgálatába kell állítanunk. Már Philo is kiemeli a szombatnak szellemi életünk fejlesztése körüli fontosságát. Lényeges része a szombatnak az ünnepélyes istentisztelet és az azzal kapcsolatos vallásos oktatás: rendszeres olvasmányok a Tórából és a prófétákból. A szombatnak az a jellege, hogy lényegesen hozzá tartozik a vallásos tanítások terjesztése, a többi ünnepek kialakulásában is nagy szerepet játszik. így a zsidó nép egyik legértékesebb nevelő eszközévé vált. De a leányvallások is átvették a heti pihenőnapjukkal, illetve ünnepeikkel kapcsolatos berendezkedéseknél ezt a különleges zsidó jellegű intézményes szokást és ennek következtében a szombat az egész emberiség szellemi és társadalmi fejlődésének jelentős tényezője lett. Zunz Lipót kimutatja, hogy mily nagy hatást gyakorolt Izrael egész belső történetére a Tórához fűződő szombati prédikációk fejlődése. Egyébként a szombati istentisztelet még ma is az az erő, amely a zsidó közösségi érzést fenntartja és fejleszti. Enélkül nagy szellemi károkat szenvedne az egyén és a közösség egyaránt. 27 dolgozz. A munka a hétnek hat napján éppoly fontos az ember testi és szellemi fejlődése szempontjából, mint a nyugalom a hetedik napon. Sem férfi, sem nő, bármily gazdag is, nincs felmentve, bölcseink szerint (Hoffmann, Midrás Tanúim, 5Mózes 5:14.) a munka kötelessége alól, mert a tétlenség okvetlenül bűnös gondolatokhoz és rossz tettekhez vezet. Hogy hét nap közül legalább egyet a pihenésnek kell szentelni, azt az utolsó 3000 év tapasztalatai is igazolták. Egészségi állapotunk folytonosan rosszabbodik, ha enynyit sem szánunk a pihenésre. Az első francia köztársaság be akarta vezetni, hogy csak minden tizedik nap legyen pihenőnap. De a kísérlet nem sikerült. 28 munkádat. Héberül mláchtöchá, az amit az ember létrehoz gondolatával, akaratával és munkájával. 29 Istened szombatja. Egy nap, amely elsősorban Istennek van szentelve. 30 te. A ház feje, aki felelős mindazokért, akik házában élnek.
