Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)
1. Biblia
23 Biblia elvész és megbűzhödik a folyam; és az egyiptomiak undorodni fognak vizet inni a folyamból. 19. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Mondd Áronnak, vedd botedat és nyújtsd ki kezedet Egyiptom vizeire, folyóira, folyamaira, tavaira és minden vízgytileményére, hogy vérré legyenek; és legyen vér Egyiptom egész országúban, úgy a fa-, mint a kőedényekben. 20. És úgy cselekedtek Mózes meg Áron, amint parancsolta az Örökkévaló; felemelte a botot, rávágott a vízre, mely a folyamban volt, Fáraó szeme láttára és az ő szolgáinak szeme láttára és átváltozott mind a víz, mely a folyamban volt, vérré. 21. A hal pedig, mely a folyamban volt, elveszett és megbüzhödött a folyam, úgy, hogy nem tudtak az egyiptomiak vizet inni a folyamból; és volt a vér Egyiptom egész országában. 22. De így cselekedtek Egyiptom írástudói az ő büvészetükkel; és erős volt Fáraó szíve és nem hallgatott rájuk, amint szólt az Örökkévaló. 23. Fáraó pedig megfordult és bement házába és nem hajlította szívét erre sem. 24. És ástak mind az egyiptomiak a folyam körül vízért, hogy ihassanak; mert nem tudtak inni a folyam vizéből. 25. És eltelt hét nap, miután megverte az Örökkévaló a folyamot. A második csapás: Békák 26. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Menj be Fáraóhoz és mondd neki: így szól az Örökkévaló: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak engem. 27. Ha pedig vonakodol elbocsátani, íme, én sújtom egész határodat békákkal. 28. És a folyam nyüzsög majd békáktól, feljönnek és bemennek házadba, hálószobádba és ágyadra; szolgáid házába, népedre, kemencéidbe és dagasztó teknőidbe; 29. te rád, népedre és minden szolgáidra felmennek a békák. 8. fejezet 1. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyújtsd ki kezedet botoddal a folyókra, s folyamokra és a tavakra, és hozd fel a békákat Egyiptóm országára. 2. Áron kinyújtotta a kezét Egyiptom vizeire és feljött a béka és ellepte Egyiptom országát. 3. És így tettek az írástudók az ő büvészetükkel és felhozták a békákat Egyiptom országára. 4. Fáraó pedig hivatta Mózest meg Áront és mondta: Fohászkodjatok az Örökkévalóhoz, hogy távolítsa el a békákat rólam és népemről; én pedig elbocsátom majd a népet, hogy áldozzanak az Örökkévalónak. 5. Mózes pedig mondta Fáraónak: Szerezz dicsőséget felettem! mikorra fohászkodjam érted, szolgáidért és népedért, hogy kiirtsa (Isten) a békákát rólad és házadból; csak a folyamban maradjanak. 6. És ő mondta: Holnapra! És (Mózes) mondta; Szavad szerint! hogy megtudd, hogy nincs olyan, mint az Örökkévaló, ami Istenünk. 7. Eltávoznak majd a békák tőled, házaidból, szolgáidtól és népedtől, csak a folyamban maradnak meg. 8. És kiment Mózes meg Áron Fáraótól; és Mózes kiáltott az Örökkévalóhoz a békák miatt, melyeket Fáraóra bocsátott. 9. Az Örökkévaló pedig cselekedett Mózes szava szerint és kivesztek a békák a házakból, az udvarokból és a mezőkről. 10. De összehalmozták azokat rakásokba és megbüzhödött az ország. 11. Midőn Fáraó látta, hogy szabadulása lett, akkor konokká tette az ö szívét és nem hallgatott rájuk, amint szólt az Örökkévaló.
