Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
III. Rész. Berlintől Hamburgig. Az első reform-konzervatív zsidó vallási polémia Európában, a rabbinikus irodalom tükrében
Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 90 A felvetett változtatás és annak indoklása Helyesebb lenne az imát, egyrészt a tanulatlan emberek, a nők és a gyermekek kedvéért a beszélt nyelvre lefordítani12, hogy biztosan értsék a kimondott szöveget, másrészt azért, hogy el lehessen kerülni az ima héber szövegének - a megértés hiányából fakadó - helytelen kiejtését. Hasonló módon ajánlatos lenne az ima tartalmán változtatni és rövidíteni, ugyanis a túlságosan hosszú ima az áhítattól és a fohászkodótói veszi el az energiát. Meg kellene ״cenzúrázni” a Messiásról és a Szentföldre való visszatérésről szóló részleteket,13 mivel ez a környező népek befogadó magatartásának megtagadása, illetve azért is mert ezek az imák értelmüket vesztették az által, hogy a zsidók több évszázados elnyomása a végéhez közeledik14. Az ortodox álláspont Az, aki változtat az ima bármely részletén, amit a Bölcsek meghagytak, annak imája nem talál meghallgatásra.15 Az ima szövegének héber nyelvezete kabbalisztikus okokból is nélkülözhetetlen, ugyanis a különböző misztikus áhítatok csak az eredeti héber szövegre illenek15, ezen túl pedig a héber nyelv idegen nyelvre való cserélése a héber elfelejtődéséhez és ezzel az asszimilációhoz vezetne. A Messiásba vetett hit szó szerint értelmezendő, és ezért hiába vagyunk tanúi a zsidók jogi helyzetében a javulásnak, ezt nem értelmezhetjük úgy, mint a megváltás korának beköszöntét. A Messiásba vetett hit a zsidóság alapvető hitelve, amit nem lehet politikai okból eltörölni.17 AZ ORGONA HASZNÁLATÁNAK BEVEZETÉSE A SZERTARTÁSBA Az eredeti gyakorlat A Szentély lerombolása óta a zsidó szertartásban a sofáron18 kivül nincs szerepe semmilyen hangszernek. Az imában csak az emberi hang énekével szépítjük a szertartást.
