Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
III. Rész. Berlintől Hamburgig. Az első reform-konzervatív zsidó vallási polémia Európában, a rabbinikus irodalom tükrében
83 III. rész. Berlintől Hamburgig tekként különböző másságát, ami az adott nemzet saját méghatározásának különbözőségéből eredt. Franciaországban és a német fejedelemségek területén a nemzet kialakulása együtt haladt a nemzetállam lassú kifejlődésével. Ezeken a területeken az államhatalom keretében kifejlődő egységes jogi, gazdasági és oktatási intézmények, valamint a mindenkire vonatkozó állampolgári jogok teremtették a nemzeti egységet. Az itt kifejlődő nemzettudatot szokták politikai nemzettudatnak nevezni. Azokon a területeken viszont - mint például Magyarország -, ahol a nemzettudat megelőzte az önálló nemzetállam létrejöttét, vagy a politikai és gazdasági elmaradottság, vagy a potenciális nemzeteket elnyomó birodalmi struktúrák miatt, az úgynevezett kultúr-nacionalizmus - vagy legalábbis történeti-politikai nemzetfogalom, kultúrnemzeti elemekkel kiegészítve - fejlődött ki, amely a nemzeti ébredést szorgalmazó mozgalmak nacionalizmusa volt. Ezeken a helyeken a nemzettudat megelőzte a nemzetállam létrejöttét, és így a nacionalizmus teremtette meg a nemzetállamot és nem fordítva.8 Ez - a nemzettudati másság - azért fontos tényező, mert - mint, ahogy azt a későbbiekben részletezem - ennek fényében jobban érthetővé válnak azok az elvárások, amelyeket az egyes befogadó nemzetek állítanak az egyenjogokra törekvő zsidósággal szemben. AZ EURÓPAI ZSIDÓSÁG A VÁLTOZÁSOK ÁRNYÉKÁBAN Európa szellemi, politikai és társadalmi változásai több oldalról is új szelekkel ostromolták a hagyományos zsidó vallási és társadalmi kereteket. Egyrészt a korabeli zsidó gondolkodóra és tömegekre is hatással volt a régi rendszert felbolygató és megkérdőjelező eszmevilág, másrészt az eszmeiségből fakadó nagy volumenű politikai változások a zsidó közösség számára addig elképzelhetetlen lehetőséget hordoztak magukban.9 A zsidók évezredeken keresztül ״jogon kívüliek”10 voltak, azaz mint hazátlan idegenek11 elkülönülten, éppen, hogy csak
