Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)

I. Rész. Az Írott Tan és a Szóbeli Tan

51 1. rész. Az Írott Tan és a Szóbeli Tan az adott törvényekhez a szabályok forrását és döntvényeinek alátámasztását. Ezért sok kortársa elfogadhatatlannak találta művét, és erős kritikával illette azt. A Ros, teljes nevén Aser ben Jechiél (1250-1327) Németor­­szágban, majd később Spanyolországban tevékenykedett. A Tál­­mudhoz írt művének lényege az adott talmudi disputa gya­­korlati kimenetelének meghatározása, a háláchá definíciója. Műve a Talmud rendjének megfelelően az egymást sokszor nem teljesen téma szerint követő diskurzusok sorrendjében íródott, így inkább a Talmud tanulmányozásával együtt, azt mintegy kiegészítve alkalmazható. A Ros közismert volt a Rámbámmal való szembehelyezkedéséről mind jogi, mind filozofikus kér­­désekben. A SULCHÁN ÁRUCH A ״modern kori” zsidó jog szempontjából talán a legfontosabb mérföldkő a Sulchán áruch című átfogó jogi mű megalkotása volt. A mű szerzője a Cfátban (Izrael) élőjoszef Káró (1488-1575) először a Ros fiának jogi művéhez, az Árba turimhoz írt kom­­mentárt Bét Joszef címmel. Szerteágazó, és bő érvelésekben gaz­­dag kommentárja azonban nem volt alkalmas gyakorlati haszná­­latra, így aztán Joszef Káró megalkotta nagy művét, a Sulchán áruchot, amely, mint ahogy azt neve is mutatja, mint ״terített asztal” szolgálhat az olvasó számára. A Sulchán áruchot az Arbá turim felosztása szerint négy fontosabb könyvbe18 és azon belül altémákra és fejezetekre osztotta. Művét eleinte sok kritika érte, mivel egyrészt szűkszavúan a források megjelölése nélkül, másrészt, csak a fent említett há­­rom kodifikátor művére alapozva alkotta meg munkáját. Külö­­nősen az európai, askenáz zsidóság bölcsei illették kritikával emiatt, ugyanis mind Rif, mind Rámbám szefárd (spanyol, észak-afrikai) rabbik voltak, és az ott kialakult szokásokat kö­­vették. Később ebből az okból kifolyólag Römo (Rabbi Mose Iszrölisz, 1520-1572, Krakkó) kiegészítést írt a Sulchán áruchhoz, amelyben kiemelte azokat a pontokat, ahol az askenáz, európai zsidó szokás vagy jog eltért a szefárdtól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom