Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
Függelék
Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 340 szemszögéből - eretnek érzületű gondolatokat tartalmazott. A könyv nyomán keletkezett vitát csak tovább bonyolítja az, hogy az óbudai rabbi, Mose Münz is ajánlást írt a könyvhöz. így hát a tiltakozások hozzá is eljutnak, kétségbe vonva a könyv, általa biztosított hitelességét. Óbudán rabbigyűlés ül össze azzal a céllal, hogy megvitassák Chorin helytelen viselkedését. A gyűlést Münz rabbi hívja össze. A gyűlésen azt a döntést hozzák, hogy ״tilos ott (Aradon, Chorinnak) rabbinikus döntést hoznia, egy istenfélő, tudós, döntvényhozó jóváhagyása nélkül". Egy állami döntvény semmissé nyilvánítja a fenti rabbigyűlés határozatát. Dávid ben Méir Hákohén Freisenhausen memorendumot nyújt be a Habsburg háznak, amelyben kezdeményezi, hogy hozzanak létre egy modern rabbiszemináriumot. Létrejön a Vesztfáliai Konzisztórium, melynek vezetője Israel Jacobson. Jacobson a következő évek folyamán a ״reformerek atyjának” bizonyul, az ő ״javaslatára” oldják fel tartománya rabbijai a hüvelyesek tilalmát Peszáchkor 1810-ben. Ő általa nyílik meg később Berlinben az első ״reformtemplom”. Meghiúsul az a mászkilim által megindított kezdeményezés, hogy Pozsonyban létrejöjjön egy új rendszer szerint működő, világi tantárgyakat is magában foglaló zsidó iskola. A hivatalos szervek elutasítják a magyar rabbiszeminárium kezdeményezését. Berlinben megnyílik az első reformimaház, Israel Jacobson házában, fia bármicvájának alkalmából. Ez az önálló imaház kizárólag szombaton és ünnepnapokon működik, és rítusába be vannak vezetve egyes változtatások: orgonakíséret, változtatások az ima szövegén. Akivá Eger rabbi véleménykinyilvánítást ad közre, amiben nyilvánosan kifejti a berlini 1805. ősz 1806. június 24. 1806. július 6. 1808. 1811. 1813. február 3. 1815.tavasz 1815. nyár
