Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
V. Rész. A nagymihályi polémia
Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 316 8 Lásd Hildessheimer, 1990, ahol a levélben említett kilenc pont, és a nagymihályi 9 rendelet végleges megfogalmazása össze van vetve egymással. A két dokumentum között gyakorlatilag nincs lényegi különbség. Amit mégis találunk, az az, hogy az 1. és a 9. pontot a nagymihályi rendeletben nem látták el forrásokkal, amelyeket a levélben jelölt. Ezzel szemben a 7. ponthoz a nagymihályi változatban rendeltek forrásokat. 9 Ő csatlakozott is a nagymihályi rendeletek aláíróihoz. Leveléről lásd Kerem Slomo folyóirat 114. szám (New York, 1989). Személyéről lásd fent. 10 A híres Ezékiél Pánet (1783-1845) fia. A Derech Jivchor (Munkács, 1894) szerzője. Élt: 1803-1874. Lásd Zsidó Lexikon 680. 1. Levelét lásd Derech Jivchor (Sálot vetsuvot) 1. Érdekes, hogy támogató válaszlevele ellenére az ő nevét nem találjuk az aláírók között, a testvére - Pánet Mendel, dési rabbi - nevét viszont igen. 11 Likuté tsuvot 72-75. 1. 12 Komoróczy, 2006 Félreértette ezt, és úgy írta le, mintha Ktáv Szofer és Lőw Jeremiás ott lettek volna, csak nem csatlakoztak az aláírókhoz. Komoróczy a nagymihályi gyűlés dátumát is rosszul jelöli meg cikkében. Az, hogy a Máhárám Sík ott volt-e Nagymihályban, nem teljesen világos. Levelezéséből nem tűnik valószínűnek, de Dávid Cvi Schreiber, apja Naftali Schreiber, kisvárdai rabbi könyvének (Máté Náftáli, Kisvárda, 1914) előszavában úgy ír, mintha apja és Sík rabbi találkoztak volna az említett gyűlésen. 13 Született Pozsonyban 1815. február 11., meghalt 1871. december 31. Életéről részletesen lásd Kinstlicher, 1995 26.1. 14 Aszódon született a 18. század végén. A híres nikelsburgi Mórdecháj Banetnél tanult. 1853-tól Dunaszerdahelyen volt rabbi, elhunyt 1866-ban. 15 Egy legenda szerint (Bét Hilél Hásálem 25.1.) Ászód Juda rabbi halála után lélekben meglátogatta (az akkor még élő) Reb Hilélt, és arra kérte segítsen lelkén, amin csorba esett annak folytán, hogy annak idején, mivel nem csatlakozott az idegen nyelven tartott beszédeket megtiltó rendeletekhez... 16 Hildessheimer a Der Israelitben, öt részben adta közre a döntvénnyel kapcsolatos ellenérveit. 1866. augusztus 8-ától 29-éig (oldalszámok: 521-523, 533-535, 549-551, 564-566.), a Die Beschlüsse der Rabbiner Versamlung zu Michalowitz címmel. A cikkeket újból kiadták Gesammelte Aufsatze (Frankfurt, 1923) 1-23.1. Részletezését lásd 250. old.
