Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
I. Rész. Az Írott Tan és a Szóbeli Tan
Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 30 (b) visszavonjon egy micvát; (c) másképp magyarázzon egy micvát, mint a Mózestől kapott hagyomány; (d) azt mondja, hogy a zsidók nem örökre, hanem meghatározott időre kapták a micvákat, akkor az hamis próféta, aki azért jön, hogy tagadja Mózes próféciáit... Ha ez így van, akkor hogyan értsük a Tórának azt a mondatát39, mely szerint: »Prófétát támasztok majd nekik testvéreik közül, mint te vagy, [és adom igéimet szájába, hogy elmondja]... «? [Az a próféta] nem azért jön majd, hogy [új] hitet alapítson, hanem hogy megparancsolja a népnek, hogy [teljesítsék] a Tóra rendelkezéseit, és figyelmeztessék őket áthágásuk tilalmára, mint az utolsó próféta [Máláchi] hirdette40: »Emlékezzetek Mózesnek, az én szolgámnak tanáról.«”41 Maimonidész leírása szerint, a hamis prófétának42 jövendölésének meghiúsulásán túl az is ismérve, hogy a Tóra törvényein akar változtatni. Más szóval a prófétáknak - Mózes kivételével - nem a törvény közvetítése a feladata, hanem ״hogy megparancsolják a népnek, hogy teljesítsék a Tóra rendelkezéseit, és figyelmeztessék őket áthágásuk tilalmára”. Tehát Isteni ihletre hivatkozva, törvényt hozni a zsidó vallásban, semmiképpen sem lehet.43
