Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
IV. Rész. Az 1865. évi nagymihályi "zsinat"
199 IV. RÉSZ. AZ 1865. ÉVI NAGYMIHÁLYI ״ZSINAT׳ Zsidó lakosokra vonatkozó adatot nem találtam. Haszid irányultságára, mesterétől, a híres ropsitzi (Ropczyce, Galícia) haszid rebbétől, Naftali Cvi Horowitztól (1760-1827) tett szert, aki a híres lublini látnoknak volt a tanítványa. Halberstam rabbi 1830-tól lett Újszandec városának rabbija, és 1831-1832-től már haszid rebbeként tisztelték. Nemzedékének ő volt az egyik legkarizmatikusabb haszid vezetője. Egész Magyarországról, Galíciából és Lengyelország területéről tízezrek özönlöttek hozzá. Több más haszid rebbe is mesterének tartótta. Tanítványa például az olaszliszkai Friedmann rabbi (83.) is.38 Termékeny szerző volt, és több könyvének is Divré Chájim a címe. Ezek közül a legkiemelkedőbb a kétkötetes responsuma: Divré Chájim (Lvov, 1875). Halberstam rabbi különösen fontos szerepet játszott abban az időszakban, amikor a parlament 1870. március 18-án elfogadta az ortodox tábor kérelmét, és felmentette őket a kongresszus határozatai alól, illetve felhatalmazta őket a saját alapszabályaik meghozatalára. Ugyanakkor az ortodox tábor feladata lett a saját közösségeiket egy zászló alá rendezni, ehhez az egyes közösségek csatlakozási nyilatkozata volt szükséges. A közösségek egy része azonban nem siette el a csatlakozást, különféle okokból.39 A csatlakozástól való visszakozásnak elsősorban két oka volt: a ״béke megtartása vagyis a szakadás ellenzése”, illetve egyes haszid hitközségek attól való félelme, hogy az ortodox iroda - elsősorban nem haszid - pesti vezetői egy idő után a haszid rabbik bevonása nélkül, saját jogukon rendelkeznek majd az ortodoxia ügyei felett. Ennek az aggodalomnak az eloszlatása szempontjából bírt jelentőséggel a cánzi rebbének, a dési Pánet rabbihoz (35.) írt levele, amelyben a csatlakozás fontosságára hívja fel40 a figyelmet.41 84. Eichenstein Jic’chák Ajzik a híres zidicsovi rebbe (1805-1873) ד״כ ׳קה קחצי קיזייא בוש[ט]ידיזמ Zidacsiv (Ukrajna) /TKujaHiis/ (Zidicsov) בושטידיז Mivel a történelmi Magyarország területén kívülre esik, ezért a lakosság számát nem vizsgáltam.
