Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
IV. Rész. Az 1865. évi nagymihályi "zsinat"
179 IV. RÉSZ. Az 1865. ÉVI NAGYMIHÁLYI ״ZSINAT׳ 32. [Billitzer] Szegál Izsák rabbi (1801-1887) ׳קה קחצי קיזייא ב״רהב ל״גס ד״בא ק״קד ערעידאנ לילגהו Nagyida és környéke, Abaúj-Torna vm. (Szlovákia) /Vel’ká Ida/ ידאנ אדיא (Nagyida) Zsidó lakosokról nincsen adat. Münz Mózes óbudai és Frankel Izsák nagykárolyi rabbi tanítványa. 1838 táján lett Nagyida rabbija, és itt szolgál több mint fél évszázadon át egészen haláláig. Káháná Jic’chák Eizik tótraszlaviczai rabbi (45.) apósa, és Billitzer Szegál Amrám Jesájá szerencsi rabbi (70.) apja. Az aláírásában feltehetően elírták a város nevét - ” ערעידאנ ״ ״Nagyere”-nek. Könyvének címe Beér Jic’chák (Paks, 1898) 33. Fried Áron rabbi (1812-1891) ׳קה ןרהא דעירפ ד״בא ק״קד ןימרעסוב תולילגהו Hajdúböszörmény és környéke, Hajdú vm. / ןימועסוב (Buszormén) 472 zsidó lakos. Böszörményben született. 1833 és 1837 között rövid ideig Mezőcsát rabbija, 1837-től Hajdúsámsonban rabbi, és mint egész Hajdú-Bihar megye rabbija szolgál. 1857-től valószínűleg Debrecenben telepedhetett le külön engedéllyel. 1862-től szülővárosának főrabbija egészen 1891-es haláláig. A Chátám Szofer tanítványa, és a híres Lőw Elázár rabbi (1758-1837), a Semen rokéách című könyv (Újudvar, 1788) szerzőjének veje. Fried rabbi a kezdetektől az ortodox tábor lelkes harcosa, és minden újítás heves ellenzője volt. Ezt láthatjuk az alább idézett 1864-ben (még a nagymihályi rabbigyűlés előtt) írt leveléből is (Sálot vetsuvot Máháráp 2. fej.), amelyben arra a kérdésre válaszolt, szabad-e az új stílusú, úgynevezett chorshulban, zsinagógában imádkozni, ahol mindenféle újításokat vezettek be: ״íme mindenki, akinek szíve van, a megismerésre, és szemei a látásra26 az megérti, hogy mennyire igazolódnak és hitelesek a nagyhírű (Eisenstatt-As Méir az) Imré és című responsum kötet szerzőjének szavai27 - legyen