Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)

IV. Rész. Az 1865. évi nagymihályi "zsinat"

173

IV. RÉSZ. Az 1865. ÉVI NAGYM1HÁLYI ״ZSINAT׳

je Magyarországon, különösen a dési rabbi, Pánet Mendel halála után (1884).

Legfőbb műve a Söélot utsuvot Máhárjác (Szentmargita, 1913) halála után jelent meg fia vejének, a későbbi szentmargitai rabbinak, Briszk Mordechájnak a feldolgozásában és kommentárjával.17

18. ]aules []ehudá] Lébis rabbi (1819-1905)

׳קה שביל שילוי הנוח ק״קב שיבעש א״עי לילגהו

Sebeskellemes és környéke, Sáros vm. (Szlovákia) /Sarisské Lúky (ma Presov)/ שיכעש (Sebes)

55 zsidó lakos

Sém hágdolim (lámed/29) közlése szerint ״nagyon éles eszű zseni volt”. 55 éven át töltötte be Sebeskellemes rabbi állását. Megemlíti többek közt a Pri húszadé I. című könyv (Paks, 1906) és a Vájlákét Joszef (Munkács, 1912) című folyóirat. Tanítványai között említhetjük Jung Cvi Méir londoni rabbit (1858-1921). A Magyar rabbik írása szerint ״türelmes ember”.

19. [Szápir] Léjbis Jehudá rabbi (?-Kb. 1873)

׳קה הדוהי שביל ק״דבא אנמוה לילגהו

Homonna és környéke, Zemplén vm. (Szlovákia)/

Hummené/ אנמוה (Himne)

1477 zsidó lakos

Homonna városában a korábbi rabbi, Spira Jáákov halála után fia, Spira Abis (20.) és veje, Szápir Léjbis Jehudá vették át közösen a rabbiszéket. Szápir rabbi közel 50 évig szolgált Homonnán. Friedmann Cvi Hirs olaszliszkai rabbi (83.) róla tartott gyászbeszéde megtalálható a Hájásár vöhátov II. című könyvében (Munkács, 1889), amiből kiderül, hogy 1873-ban halt meg18.

20. Spira Ábis rabbi (?-1873)

׳קה שיבא אריפש הנוח ק״קב ל״נה

Homonna és környéke, Zemplén vm. (Szlovákia)/

Hummené/ אנמוה (Himne)

1477 zsidó lakos

Szápir Léjbis Jehudá (19.) sógora, akivel édesapja, Spira Jáákov után együtt szolgált rabbiként a városban úgy, hogy minden hé-