Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
III. Rész. Berlintől Hamburgig. Az első reform-konzervatív zsidó vallási polémia Európában, a rabbinikus irodalom tükrében
Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 100 magyar rabbik többségének mestere volt, és akinek a helyi hatóságok magas szintű jogosítványokat adtak. Chorin ״rossz híre” igazán csak 1803-ban terjedt el Európában, amikor megjelentette Érnek hásáve című könyvét, amelyben a Ros ámáná című filozofikus cikke közismert mendelssohnista, hászkálát követő elveket fogalmazott meg. A könyv körüli polémiát az is növelte, hogy művéhez ajánlást kért az óbudai Münz (Minz) Mózes38 rabbitól, aki a könyv felületes ismeretében jóhiszeműén meg is adta azt. A könyv eretnek tartalmára Chorin régi ellensége, Baneth hívta fel a figyelmet. Azon nyomban lecsapott rá, s a szerzőt hitehagyottnak nyilvánította,39 anélkül, hogy állításait részletesebb érvekkel alátámasztotta volna a Chorin könyvéből vett idézetekkel.40 A mű megjelenését követően nagy harc indult a rabbik között, akik nem csak Chorint támadták, de Münztől is ״jóvátételt” követeltek a könyvhöz írt ajánlása miatt. Három év keserves küzdelem után Chorin kénytelen volt nyilvánosan is beismerni könyvének ״káros hatását a tömegekre”, és kérnie kellett a könyv megsemmisítését.41 Visszakozása azonban már nem segített, ugyanis rossz hírneve elterjedt és állandó zaklatásnak lett kitéve. Ettől fogva visszavonult a helyi rabbinikus polémiáktól, és egyértelmű reformista responsumokat adott közzé. Ilyen volt például a chupá (esküvői baldachin) zsinagógában való felállításának engedménye,42 illetve a ״szoptatós anya férjhezmenetelének” engedélyezése43. Ezek az engedmények nem voltak elfogadottak Magyarországon, így Chorin csak tovább mélyítette a rabbinikus tekintélyén esett csorbát, olyannyira, hogy szemmel láthatóan ebben az időben már fél lábbal a rabbinikus táboron kívül állt. A berliniekkel és Libermann-nal kialakult kapcsolatáról több verzió is fennmaradt. Chorin személyesen azt vallotta,44 hogy egyike volt azoknak, akiket Libermann a Nogá cedek összeállítósakor megkeresett. Ezzel ellentétben a Nogá cedekben megjelent, általa írt Kínát háemet című tanulmány elején Chorin úgy írja le Libermann-nal és a Nogá cedekkel való kapcsolatát, hogy egy névtélén szerző ״szálló tekercse” került a kezébe, amely a berlini
