Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A rabbi válaszol. Modern kérdések, hagyományos válaszok 3 - Zsidó Ismeretek Tára 37. A rabbi válaszol 3. (Budapest, 2019)
Mezuza és szent könyvek
91 A rabbi válaszol zatunkat, akkor magyar és héber címlapot is terveztettem a könyveknek: a tudnivalók és a tanulmányok balról jobbra haladva olvashatóak, míg maga az imakönyv jobbról balra, így nem lehet fordítva léténni a könyvet. Jichák Rassabi, Izraelben élő jemeni rabbi könyvében420 olvastam, hogy náluk Jemenben ennek nem volt hagyománya. Szerinte Eurépában azért alakult ki ez a szokás, mert a héberül írt könyvek fordítva lapozódnak, mint a latin- vagy cirillbetűsek. Ezért már a lehelyezéssel is lehetett jelezni, hogy zsidó vagy nem-zsidó könyvről van-e szó. Jemenben ezzel szemben az arabul írt könyvek ugyanúgy lapozódtak, mint a héberbetüsek, így ezzel nem lehetett megkülönböztetni őket, nem volt jelentősége, hogy milyen irányba rakták le őket. Eheti törökországi utamon tapasztaltam meg először ezt a különbséget a valóságban. Egy rabbikonferencián vettem részt, melyre 40 országból érkeztek lubavicsi rabbik Isztambulba, aminek keretén belül Jichák Haleva törökországi főrabbi reggelire hívta meg a résztvevőkét. Ahogy a reggelinél mellette ültem, észrevettem, hogy Haleva rabbi mellett van egy könyvecske, ami úgy volt letéve, mintha balról jobbra lapozódna. Amikor felkérték, hogy mondjon köszöntőt az egybegyűlteknek és felemelte a könyvet, rájöttem, hogy az egy Chumás (nyomtatott Tóra). Ekkor értettem meg, hogy semelyik jobbról balra haladó írást használó országban nem alakult ki a könyv letételének Európában elterjedt hagyománya a fentiek miatt. (Tudni kell, hogy a török írás csak 1928 óta használja a latin betűket, korábban jobbról balra haladó írásuk volt.) 42,1 Sulclián áruch hámökucár 5. kötet 195-196. oldal.
