Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A rabbi válaszol. Modern kérdések, hagyományos válaszok 3 - Zsidó Ismeretek Tára 37. A rabbi válaszol 3. (Budapest, 2019)

Szombat

Zsidó ismeretek tára

38

pózna között keresztezte az utat...”131 - így emlékszik vissza Linksz Arthur (1900-1987), világhírű szemészprofesszor a gyermekéveiben még számos helyen megtalálható éruvokról, szombati kerítésekről.

Ilyen szombati kerítés emlékét őrzi a Budai Vár egykori Szombat kapujának (később Bécsi kapu) a neve, ami mellett a zsidók a vár 1246 körüli alapításakor megtelepedtek. ״A zsidók még a falak és a kapu teljes felépítése előtt telepedtek meg itt és a kapu vagy a bejárat helyét szombat-zsinórokkal szerelték fel, hogy a szombatot hagyórnányos módon megtarthassák” '32.

Kismartonban, mely egyike volt az Esterházyak birtokain található hét híres hitközségnek, a Sevá Kehilotnak, a mai napig láthatjuk a láncot, amivel a zsidók szombatonként letelepedésük óta lezárták az útcáikat133. (Ahogy a későbbiekben látni fogjuk, kérdéses, hogy ez a lánc megfelelhet-e éruv ként, hisz szemöldökfa a kapufélfa teteje alá lóg.)

Éruv a földesúr kegyéből

Számos olyan irat maradt ránk, amelyben a zsidók letelepedését és vallásgyakorlását biztosító földesúri menlevelekben és más iratokban privilégiumként szerepel a szombat-zsinór létesítése is.

Pápa zsidó közösségének megalakulását gróf Esterházy Pál türelmi rendelete tette lehetővé. Ebben az 1749-ben kiadott rendeletben más egyebek, pl. mészárszék létesítése mellett arra is engedélyt adott, hogy felállítsák a ״szombati korlátokat”134. Pápán az éruv egészen a II. világháborúig folyamatosan használatban volt135. Erről is tanúsko-131 Linksz Arthur: Harc a harmadik halállal - Ifjúkorom Magyarországon, Magvető Kiadó, 1990, 186. oldal.

132 Magyar Zsidó Lexikon, szerk. Újvári Péter, 1929, 866. oldal. Lásd még A budai éruvról az 1650-es években in: Cfnnol I. szám 87. oldal.

133 Lásd még Zsidó újság, 1926. március 26. 7. oldal.

134 Uo. 682. oldal. Bár más forrásokból is tudjuk, hogy Pápán már nagyon régen volt éruv, de a pápai zsidó hitközség védlevelében (Magyar zsidó szemle 1885. 623-624. oldal) ez nem szerepel. Feltételezhető, hogy׳ később kaptak rá engedélyt.

135 Tauszig Jiszráél rabbi: Bét Jiszráél hásálém, 8. kötet 199. oldal; Neumann Jáákov Jichák rabbi: Agurá böohálchá - Zichronot 205. oldal. Lásd még uo. 220. oldal, arról, hogy a háború után elkezdte újjáépíteni, de a végén nem készült el.