Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Mázl tov! - Mitől boldogok és minek örülnek a zsidók? Dunaparti haszid hétvége. 5777. ijár 2-4. 2017. április 28-30 - Zsidó Ismeretek Tára 32. (Budapest, 2017)

Névadás

71

Zushe Wilhelm rabbi: A névadás szabályai és szokásai

4. §. A szefárdok között a leánygyermek elnevezésének ceremóniáját ״a lánygyermek bemutatása” néven ismerik, az ő szokásaik e tekintetben némiképp különböznek a mieinktől.

5. §. Azzal kapcsolatban, hogy mikor kell nevet adni a lánygyermeknek, különféle szokások élnek. Egyesek szerint nem szabad születése napján nevezni el.

6. §. Mások szerint az első olyan alkalommal kell elnevezni, mikor születése után Tórát olvasnak. Akkor is, ha hétköznapra esik, ne várjanak vele szombatig.

7. §. Megint mások várnak szombatig.

8. §. Egyesek szerint nem szabadna elnevezni a lánygyermeket a születését követő ötödik napig; de ha a harmadik nap szombatra esik, akkor kell elnevezni.

9. §. Mások szokása, hogy várnak addig, míg a lánygyermek egyhónapos lesz, és csak azután adnak neki nevet.

10. §. Mások várnak addig a szombatig, mikor az anya már mehet zsinagógába, és akkor adnak nevet.

11. §. Egyesek negyven napot várnak, mielőtt elneveznék a lánygyermeket.

12. §. Örömünnepet ülnek, mikor a lánygyermeket elnevezik.

13. §. Amikor nevet adnak a lánygyermeknek, vigyázzanak a pontos ejtésére, ahogyan a név a Tórában megjelenik, ne használjanak kicsinyítő formát.

4. fejezet

Gyermek elnevezése a szülők után vagy valamely esemény után

1. §. Az eredeti szokás az, hogy a gyermeket a szülő életének valamely eseménye után nevezték el — például ilyen Nóach, Móse, Jichák stb. neve. Később ez a szokás megváltozott, és a gyermeket ősei után nevezik el.

2. §. Ami azt illeti, hogy a gyermeket valamely őse után nevezik el: egyesek szerint még ha a gyermek nevének csak néhány betűje közös is az illető ősével, vagy ha csak az egyik jelentése közös is a két névnek valamiképpen, úgy tekintik, hogy a gyermeket az őse után nevezték el.