Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Mázl tov! - Mitől boldogok és minek örülnek a zsidók? Dunaparti haszid hétvége. 5777. ijár 2-4. 2017. április 28-30 - Zsidó Ismeretek Tára 32. (Budapest, 2017)

Névadás

Zsidó ismeretek tára

68

Névadás

A névadás szabályai és szokásai

Zushe Wilhelm rabbi

A zsidó hagyomány egyik legnagyobb érdeklődéssel övezett hagyománya a névadás és az azzal kapcsolatos szokások. Az alábbi paragrafusokba szedett összefoglaló a névadással kapcsolatos előírásokat és szokásokat gyűjti egybe.

1. fejezet

Kinek van joga a gyermeket elnevezni?

1. §. Az apának és az anyának is joga van a gyermek elnevezésére.

2. §. Senki másnak (a szülőkön kívül) nincs joga a gyermek einevezésére.

3. §. Azt illetően, hogy kinek van elsőbbségi joga (az apának-e vagy az anyának) az elsőszülött gyermek elnevezésére, a szokások eltérőek. Az egyik szerint az elsőszülött gyermek elnevezésének joga az apáé, a másodszülött elnevezésének joga az anyáé. Bárhogy is legyen a következő gyermekek névadására felváltva rendelkeznek előjogokkai a szülők.

4. §. Egyesek azt mondják, hogy ez a gyakorlat egyben eleget tesz az atya tisztelete követelményének is, amennyiben valaki az elsőszülőtt fiát az édesapja (tehát a gyermek nagyapja) után nevezi el. Másrészt viszont, ha nem az apja után nevezi el a gyermeket, azzal megsérti az ő becsületét, tilalmas dolgot művel, és büntetés jár érte.

5. §. Egyesek szerint ha valaki az édesapja családjának valamely tagja után (azaz nem feltétlenül az édesapja után) nevezi el gyerrnekét, azzal is eleget tesz az apja tisztelete követelményének.

6. §. Mások ezzel nem értenek egyet, hanem úgy vélik, hogy amennyiben a gyermek szüleinek nincsenek életben lévő szülei, akkor