Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A héber nyelv és a héberek. Dunaparti haszid hétvége. 5776. ijár 12-14. 2016. május 20-22 - Zsidó Ismeretek Tára 30. (Budapest, 2016)
Történelem
42 Zsidó ismeretek tára kát, s a héber hangkészlethez, képzéshez igazította őket. Kölcsönzött az arabból, aminek volt beszélt változata, de primitív szókészlettel, az asszírból, az egyiptomiból, az etiópból, a koptból. Ha Ben Jehudá sehol nem talált egy szót, megalkotta maga. Például nem ismerte a héberben a „szótár” megfelelőjét, a szótárakra korábban a héber a széfer milim kifejezést használta, ami szó szerint ezt jelenti: „szókönyv”. Eliezer tehát fogta a héber szót (miiá), és megalkotta belőle a milon-X, a szótárt. Ez volt az egyik első általa alkotott szó. Egy másik az „újság”, „hírlap”. A michtávet, ami „aktuális/időszerű betű”-t jelent, nem volt elég neki, megalkotta az iton-1. De olyan szóalkotása is volt, ami igen hasonlít európai nyelvek egy-egy szavára. Például a régi időkben nem volt szava az emberiségnek a levegőben repülő szerkezetre. Idővel azonban szükség támadt rá, megalkották tehát az angolban az airplane-1, a franciában az avion-1, a magyarban a repülőgép-et. Ben Jehudá vette a héber ávir gyököt, hozzátette az on-1, és megszületett az áviron. Bár ez a szó minden ízében héber, hasonlít az airplane-re és az avionra, ezért sokan azt hiszik, kölcsönszó a héberben. Bár az imént szótárnak neveztük, Ben Jehudá műve valójában jóval több volt, mint egyszerű szótár: közölte a francia, a német, az angol jelentést, az arab, asszír, arámi, görög és latin párhuzamokat, szinonimát, ellentétes és rokon jelentésű szavakat, etimológiát, szerkezeti elemzést, más sémi nyelvek hasonló konstrukcióit, a szó jelentéstörténetét, az árnyalatokat, variánsokat, ragozást és alkalmazást, példákkal. A mű fél évszázadon át készült, tizenhat kötetre rúgott. Ez volt Ben Jehudá életének fő műve. Ben Jehudának határozott álláspontja volt a kiejtés dolgában is. Úgy vélte, ha ő bábáskodott a nyelv újjászületésénél, arra is befolyása lehet, hogyan ejtsék ezeket a szavakat. Ben Jehudá jobban szerette a szefárd ejtéshagyományt az askenázinál. Vallásos ellenzék Eliezer Ben Jehudá sokat elért, és az iméntiekből úgy tűnhet, könnyedén. Éppen ellenkezőleg. Többek között például vallásos ellenzékével is meg kellett küzdenie. Sok ortodox rabbi nem kedvelte Ben Jehudá elveit. Nem gondolták, hogy „kóser” dolog a hébert viszszavezetni a szekuláris nyelvhasználatba. Nem akarták, hogy a bibliai
