Oberlander Báruch rabbi (szerk.): Háború és béka - Zsidók és a katonaság. Dunaparti haszid hétvége. 5775. cheshvan 7-9. 2014. október 31-november 2 - Zsidó Ismeretek Tára 27. (Budapest, 2014)

Zsidó jog és etika: zsidók a Zsidó Állam seregében

Az intifáda és az öbölháború 91 taniuk pénteken az illető frekvenciára a rádiót, és bekapcsolva hagyni. A Szufá bámidbár szerint a hadsereg rádiója egy lépéssel tovább ment, mert a sugárzáshoz szükséges eszközök a szombat egész tarta­ma alatt bekapcsolva maradtak, így tovább csökkentve a szombatsze­­gés veszélyét a műsorszórással. Ezek szerint a rádió behangolása erre az állomásra kívánatosabb, mint a Kol Jiszráélre, amelynek a sugárzá­sa több szombatszegéssel járt. A rendezvényszervező igénye az esküvő elmaradása esetén Az izraeliek élete többé-kevésbé normális maradt az öbölháború­ban. Az esküvőket megtartották, a szokott ünnepélyességgel, s ha ép­pen légiriadó volt, a vendégek sietve elfoglalták helyüket a védett szo­bákban. A gazdaság egyik területe azonban romokban hevert: a turiz­mus. Gyakorlatilag megszűnt, az Izraelbe szervezett utakat lemond­ták. Legalább egy esetben még egy esküvőt is elhalasztottak, mert a vőlegény vagy a menyasszony rokonsága külföldi volt, és nem volt hajlandó beutazni az esküvőre. A rendezvényszervező céget, amely az ételt is szállította, későn mondták le, már nem tudtak másik rendez­vényt szervezni aznapra, a költségeik megtérítését és az elveszett pro­fit kártérítését kérték. A felek közti megállapodásnak nem volt része a lemondásra vonatkozó kártérítési igény. A kártérítési igény érvényesí­téséhez elemezni kellett az ásmáchtá\al kapcsolatos haláchikus ren­delkezéseket, azaz az olyan szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, melyeket nem a kellő részletességgel kötöttek meg. A rendezvény­­szervező cég nem a szerződés alapján kívánt pénzt, hanem az okozott kár alapján, azaz azon az alapon, hogy kár érte őt, éspedig a másik fél által okozott kár. Nehéz alapot találni, amelyre támaszkodva a megrendelő felelős lenne a kárért, hiszen a haláchában a kártérítési felelősség általában a közvetlen károkozásra korlátozódik. A közvetett károk, következ­ményes károk, ilyen például a profitvesztés, rendszerint nem perelhe­tők. A Szufá bámidbár érdekes forrást idéz, amely alapján, legalábbis bizonyos körülmények között az üzlet fenntartásához szükséges pénz­­mennyiség megtérítése lehetségessé válik. A Svut Jáákov respon­­sum187 olyan helyzetet tárgyal, amelyben az érintettet kártérítésre kö­telezték, amiért a másik fél állata megsérült miatta, balesetben. A ko- III. 187 III. kötet 178. fejezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom