Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Rabbik, bírák, próféták. Dunaparti haszid hétvége. 5774. ijár 9-11. 2014. május 9-11 - Zsidó Ismeretek Tára 25. (Budapest, 2014)
Bírák és rabbik a Bibliában
78 Zsidó ismeretek tára is teszi a kérdést: miért és hogyan barátkozhatott Méir Áchérral, a Mással? A jellemző válaszról a Méirről szóló fejezetben részletesebben is olvashatunk: „Méir gránátalmát talált: a belsejét megette, a héját kiköpte...” Méir figyelemre méltó módon szolidáris volt egykori mesterével. A Talmud elbeszéli, hogy Méir egyszer szombaton a tanházban volt, amikor szóltak neki, hogy mestere, Elisá keresi. Méir kiment, és követte Elisát, aki előtte lovagolt. Egy darabig együtt mentek, és Tórát magyaráztak egymásnak. Elisá Ákivát, a nagy mestert idézte. Egyszer csak megállította lovát, és azt mondta: „Méir, térj vissza, mert elértük a szombatmezsgyét, nem szabad tovább menni...” Méir azonnal „visszadobta a labdát”: „Te is térj viszsza!” - mondta Elisának. Az csak ingatta a fejét, és azt mondta: „Nem lehet...” „Miért nem? - kérdezte Méir. - Hiszen le van írva, hogy az ember utolsó szívdobbanásáig megtérhet...” „Egyszer Jom Kippur szombatra esett, s én a jeruzsálemi Templom helyének környékén lovagoltam - mesélte Elisá. - Égi hangot hallottam a Szentek Szentje felől: Térjetek meg, tékozló fiák! ...Elisá kivételével, aki ismert, és föllázadt ellenem!...” (Jeruzsálemi Talmud, Chágigá2:l.) Sohasem késő megtérni Méir egyszer hírül vette, hogy Elisá nagyon beteg. Elment hozzá, és látta, hogy mestere a halálán van. Újból kérlelni kezdte, hogy térjen meg. Elisá tudni szerette volna, hogy nem késői-e a megtérés. A tanítvány egy zsoltárverset idézett, amely arról szól, hogy a szív utolsó dobbanásáig meg lehet térni... Ezt hallván Elisá sírva fakadt, és örökre lehunyta szemét, Méir pedig így vigasztalódott: „Úgy tűnik, a mester halála előtt megtért...” A Jeruzsálemi Talmud említ egy legendát, amely szerint Elisá sírján tűz ütött ki. Méir tálitjával oltotta ki a lángokat, s azt mondotta, hogy vagy az Örökkévaló, vagy ö, a hű barát fogja megmenteni Elisát a pokol tüzétől. Ha szombaton tűz ütne ki, abból „megmenekül a könyv tokja a könyv érdemei fejében, a tfilin zsákja a tfilin érdemei fejében, és megmenekül Elisá az általa tanult Tóra érdemei fejében...”. Elisáról jóval a halála után kiderült, hogy van két lánya. Ezek az éhhalál szélén Jehudához, a fejedelemhez fordultak. Jehudának nemigen akaródzott segíteni a szégyenletes emlékű eretnek leányain. Ők azonban arra kérték, hogy ne apjuk cselekedeit vegye tekintetbe, hanem a Tórát, amit tanult. Jehudá elérzékenyült, és teljesítette kérésüket... Elisá szavait nem törölték a Talmudból, a Pirké Avotbó\, Az atyák bölcs tanításai közül. A Talmud-bölcsek nem voltak bosszúállók, és ők is megbocsátották árulását...
