Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Rabbik, bírák, próféták. Dunaparti haszid hétvége. 5774. ijár 9-11. 2014. május 9-11 - Zsidó Ismeretek Tára 25. (Budapest, 2014)
Bírák és rabbik a Bibliában
Maimonidész: A Szánhedrin és a büntetőjog szabályai 51 elé lehet idézni,142 amennyiben valakinek panasza van ellenük. Az [az északi törzsek országának] Izrael királyai ezzel szemben143 nem járhatnak el bíróként, és őket sem lehet törvénybe idézni. [Ennek az az oka,] hogy ők nem alázkodtak meg a Tóra szavai előtt, és így katasztrófa következhetnék belőle[, ha bíróként működhetnének, vagy ellenük lehetne ítéletet hozni]. A bírák emberi kvalitásai 6. §. Ahogyan a [bíráknak] mindenkor az igazságosság legmagasabb fokát kell tanúsítaniuk, ugyanúgy szükséges, hogy semmiféle fizikai fogyatkozás ne csúfítsa el őket.144 Gondot kell fordítani arra, hogy lehetőleg mind ősz hajúak'45 legyenek, ne rútul alacsonyak, méltóságteljes megjelenésűek, olyan emberek, akik kimért hangon tudnak szólni,146 147 akik sokféle nyelvet ismernek, hogy a Szánhedrin ne szoruljon tolmács közvetítésére, mikor tanúkat hallgat meg. 7. §. A háromtagú bíróságok [tagjainak] nem kötelező rendelkezniük az összes fenti kvalitásokkal. De hét olyan tulajdonsága van [egy bírónak], amely nélkülözhetetlen: bölcsesség, alázat, [isten]félelem, a pénz megvetése, az igazság szeretete; olyan ember legyen, akit a legtöbben kedvelnek, és legyen jó híre. Ezek a kvalitások mind fel vannak sorolva a Tórában, hiszen a Tóra azt mondja'47 [a bírák kijelölésével kapcsolatban]: „bölcs és értelmes férfiak”. Ez utal a bölcsesség [kritériumára]. (/Királyok 3.). A Szánhedrin 19a. Jeremiás szavaira alapoz (21:12.): „Dávid háza! így szól az Örökkévaló: tartsatok reggelenként ítéletet!” 142 Bölcseinktől származtatják az elvet: „Igazítsd ki magadat, és azután igazíts ki másokat!” Ha a király maga nem elszámoltatható, nem vizsgálhatja meg ügyeit a Törvény fényében a bíróság, 6 maga sem ítélhetne másokat. 143 Ez a kitétel, „Izrael királyai” megintcsak a tiz törzs északi királyaira vonatkozik, nem a Dávid házára. A kapcsolatos talmudi vitát a tiltás okairól és hatóköréről lásd Szánhedrin 19a. 144 A Talmud (Szánhedrin 36b.) az Énekek énekéi idézi: „Mindened szép, kedvesem, semmi hibád nincsen!” 145 De nem elaggottak, lásd a 3. háláchát. 146 Maimonidész a Jesájá 3:3-ra utal itt: „tekintélyben állót, tanácsost, bölcs mestert és az igézéshez értőt" - a Talmud (Chágigá 14a.) szerint olyan emberről van szó, aki érti a Tóra suttogva közölt szavait. A Talmudból (i/o. 13a.) úgy tűnik, olyan misztikus titkaira, tanításaira utal ez a Tórának, melyeket csak suttogva szabad közölni. Lásd még A tévelygők útmutatója 1:34. 147 5Mózes 1:13.
