Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5768. chesván 21-23. 2007. november 2-4 - Zsidó Ismeretek Tára 13. (Budapest, 2007)
Talmud
63 Az írott Tan és a Szóbeli Tan mazható. A Ros közismert volt a Rámbámmal való szembehelyezkedéséről, mind jogi mind filozofikus kérdésekben. A Sulchán áruch A ״modern kori” zsidó jog szempontjából talán a legfontosabb mérföldkő a Sulchán áruch című átfogó jogi mü megalkotása volt. A mű szerzője a Ctatban (Izrael) élő Joszéf Káró (1488-1575) először a Ros fiának jogi művéhez, az Arbá turimhoz írt kommentárt Bét Joszéf címmel. Szerteágazó, és bő érvelésekben gazdag kommentárja azonban nem volt alkalmas gyakorlati használatra, így aztán Joszéf Káró megalkotta nagy művét, a Sulchán áruchot, amely, mint ahogy azt neve is mutatja, mint ״terített asztal” szolgálhat az olvasó számára. A Sulchán áruchot az Arbá turim felosztása szerint négy׳ fontosabb könyvbe129 és azon belül altémákra és fejezetekre osztotta. Művét eleinte sok kritika érte, mivel egyrészt szűkszavúan a források megjelölése nélkül, másrészt, csak a fent említett három kodifikátor müvére alapozva alkot megta munkáját. Különösen az európai, askenáz zsidóság bölcsei illeték kritikával emiatt, ugyanis mind Rif, mind Maimonidész szefárd (spanyol, észak-afrikai) rabbik voltak, és az ott kialakult szokásokat követték. Később ebből az okból kifolyólag Römo (Rabbi Mose Iszrölisz, 1520-1572, Krakkó) kiegészítést írt a Sulchán áruchhoz, amelyben kiemelte azokat a pontokat, ahol az askenáz, európai zsidó szokás vagy jog eltért a szefárdtól. A Sulchán áruchoX a kezdeti ellenállások dacára igen hamar teljes körben elfogadták, és ez a mű - Römo kiegészítéseivel együtt - az egész zsidóság meghatározó törvénytára lett. Bátran állíthatjuk, a Sulchán áruch a zsidó jog szempontjából az egész zsidó jog kiteljesedése és gyümölcse. A Szóbeli Tan korszakainak láncolata a Sulchán áruch törvénykönyv összeállításával fejeződik be, hiszen az ezt követő időszakban e törvénykönyvet az egész világon általánosan elfogadják. A hagyományos zsidó törvénykezés a következő évszázadokban ezen a művön alapszik, ezt tekinti irányadónak. 129 A négy fó rend: Orách chájini - a mindennapi élet, az imádságok, az ünnepék, a szombat és hasonlók törvényei; Jore déá - a kóser étkezés, a nemiéiet, a kamat, a fogadalmak, a gyász stb. törvényei; Even háezer - a házasság, és az azzal kapcsolatos törvények; Chosen mispát - a polgárjog és a bíráskodás törvényei