Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5768. chesván 21-23. 2007. november 2-4 - Zsidó Ismeretek Tára 13. (Budapest, 2007)

Talmud

Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával - 2007. november 2 4. 42 többi vallás alapjai között. A következőképpen fogalmaz: ״A Tízparancso­­latot az egész nép közvetlenül kapta meg. Nem egy próféta közvetítésével, hanem egyenesen Isten szájából...”62 63. A zsidó vallást megalapozó Tízparancsolat isteni mivoltának védjegye a Kuzári szerint a kollektive közvetlenül - és nem egy személy (próféta) közvetítésével - adott isteni kinyilatkoztatás páratlan mivolta. A kinyilat­­koztatás e megdönthetetlen jellege a zsidó törvényhozásban és a zsidó val­­lás felépítésében, illetve a zsidó nemzedékek bölcseletéinek egymásra épü­­lésében mind-mind rendkívüli módon érzékelhető. A zsidó vallásban ebből ered a leírott szó felülmúlhatatlan ereje, a Tóra, az írott Tan abszolút autori­­tása és megdönthetetlensége. Mózes hitelessége A Tóraadás ״személyes” megtörténtét követően Mózes felment a Szináj hegyre, hogy írásban is átvegye a Tízparancsolatot. A Tóra leírása64 szerint Mózes 40 napot töltött a hegyen, mielőtt a két kötáblát lehozta vol­­na. A zsidó nép eközben azonban vétkezett az aranyborjú által, így Mózes összetörte a kőtáblákat, és megint csak visszakényszerült a hegyre. Itt to­­vábbi 40 napig bünbocsánatért esedezett, majd további 40 nap után hozta le a második pár kőtáblát, amely abban különbözött az elsőtől, hogy ezt már nem ״saját kezűleg” Isten írta, hanem Mózes65. A Tízparancsolat a további 40 évi vándorlás alatt tovább bővült. A ha­­gyomány szerint 613 parancsolatról beszélhetünk66. Ebből a több száz pa­62 A könyv eredeti arab változatának címe ״Könyv a megalázott és megszégye­­nített vallás védelmében”, tartalmában egy elképzelt filozófiai beszélgetést jegyez fel a Kazárok királya és a zsidó bölcs között különböző teológiai kérdésekben. Innen a könyv héber fordításának címe a Kuzári. 63 1:87. 64 2Mózes 24:18 65 2Mózes 32-34 66 A Tóra parancsainak számszerű összeszámlálása nem könnyű feladat, ugyanis nem minden esetben világos, hogy az egyes isteni utasítás különálló parancsnak számít-e, vagy egy már korábban elhangzott parancs további magyarázata, részlete­­zése. Ebből kifolyólag a Tóra parancsainak számösszegében találunk eltérést az egyes kodifikátorok között. Ez természetesen általában nem a parancsolatok tártál­­mától, hanem rendszerezésének technikájától függ. A parancsolatok 613-as száma először a Talmudban szerepel (Mákot 23b), ahol ennek a szántnak misztikus jelentést tulajdonítanak. A Talmud a 613-al tovább bont­­ja 248 tevőleges parancsra és 365 tilalomra, és érdekes módon az ember 248 testré­­szével és az év 365 napjával hozza összefüggésbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom